Hiába nyűgözte le Ecclestone-t a város, mégsem jöhetett Budapestre a Formula–1

Alain Prost az első Formula–1 magyar nagydíjon1 1986 (Fortepan / Urbán Tamás)

Bernie Ecclestone, a Formula–1-es versenyeket irányító cégcsoport direktora az 1980-as évek elején a fejébe vette, hogy az általa irányított, az autósport csúcsát jelentő versenysorozatot, a világ olyan, a nyugati szemnek „egzotikusnak” tűnő szegleteibe is eljuttatja, ahol az eddig még nem mutatkozhatott be. A brit üzletember a vasfüggönyön túlra tekintett.

Ecclestone terveiben Jugoszlávia, Kína, de legfőképpen Moszkva szerepelt, és 1982-ben, amikor a Szovjetunió autószövetségének főtitkára meghívta, rögvest ellátogatott a szovjet fővárosba. Ecclestone-nak azonban szürkének és komornak tűnt Moszkva, egyedül a Vörös térben látott fantáziát. Ehhez azonban fel kellett volna szedni a macskaköveket, amelyet a szovjet fél elutasított. Ekkor javasolta a Brazíliában élő üzletember, Rohonyi Tamás a Formula–1 irányítójának, hogy nézze meg Budapestet.

Rohonyi felvette a kapcsolatot a Külügyminisztériummal, és a Formula–1-es verseny megrendezésének lehetőségeiről érdeklődött. Az illetékesek nem tudtak mit kezdeni a kialakult helyzettel, hiszen rendkívül unikális volt az a jelenség, hogy egy nyugati cég a szocialista Magyarországra üzleti szemmel tekintsen, ráadásul egy „kapitalista” sporteseményt népszerűsítsen.

Pályakarbantartók az első magyar nagydíjon (Kép forrása: Fortepan / Urbán Tamás)

Rohonyi üzenete ily módon kézről kézre járt, végül az Országos Testnevelési és Sporthivatal a Magyar Autóklubbal egyetemben felkarolta az ügyet. 1983-tól Bernie Ecclestone évente ellátogatott Magyarországra tárgyalni. A Formula–1 urára óriási hatást gyakorolt a magyar főváros. Rohonyi erre egy televíziós interjúban, így emlékezett vissza: „Felmentünk a várba és ő lenézett és azt mondta, hogy hát ezt miért tartják titokban. Ez egy csodálatosan szép város, csináljuk meg itt a versenyt.”

Ecclestone elhatározásán túl a politikai vezetést is meg kellett győzni. Meglepő módon a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága igent mondott a száguldó cirkuszra. A döntéshozók átlátták, hogy itt nemcsak egy egyszerű autóversenyről folyik a vita: egy ilyen magas rangú sportesemény megrendezésének egyéb pozitív gazdasági, turisztikai és politikai hozadékai is lehetnek.

A sajtóközpont (Kép forrása: Fortepan / Urbán Tamás)

Ne felejtsük el azt sem, hogy a Szovjetunióban éppen 1985-ben startolt a szocialista állam gazdasági stagnálását megszüntetni hivatott gazdasági és társadalmi reformcsomag, a peresztrojka. A Mihail Gorbacsov által irányított folyamatot kihasználva a magyar vezetés meglepően gyorsan és ésszerűen lépett, kiskaput nyitott a nyugat felé.

Ecclestone első körben a Városligetben szeretett volna futamot rendezni. Egy anekdota szerint amikor elmondták neki, hogy az autóversennyel járó iszonyatos zaj valószínűleg nagyon megzavarná a fővárosi állatkert lakóinak nyugalmát, az üzletember nemes egyszerűséggel azt javasolta, hogy a „versenynapokon elvihetnék az állatokat nyaralni valahová”.

Felfokozott hangulat a boxutcában (Kép forrása: Fortepan / Urbán Tamás)

A Fővárosi Tanács ezt az opciót elutasította, így más helyszín után kellett nézni. A választás a Budapesthez közeli Mogyoródra esett, noha a pálya építésének gondolata nem nyerte el a falubeliek tetszését, akik nem akarták, hogy az idilli tájat tönkretegye a száguldó cirkusz benzingőzös, zajos világa. A politikai vezetés azonban – miután Ecclestone sem látott semmi kivetnivalót a helyszínben – döntött, és elkezdődött a Mogyoródhoz tartozó földek felvásárlása.

Rajtrácslányok Mogyoródon (Kép forrása: Fortepan / Urbán Tamás)

A döntést a Formula–1-es futam rendezéséről és a pályáról 1985. szeptember 10-én Londonban szentesítették. A magyar fél és a FOCA (Formula–1-es gyártók és Konstruktőrök Szövetsége) elnöke, Bernie Ecclestone között létrejött megállapodás 1986 és 1990 között öt futam rendezését tette lehetővé Mogyoródon. Történelmi pillanat volt ez a száguldó cirkusz keleti nyitásában.

A pályát 1986. június 15-én a Drapál János motoros emlékversennyel avatták fel (Kép forrása: Fortepan / Urbán Tamás)

A szerződés aláírása után a magyaroknak kevesebb, mint egy éve volt, hogy felépítsék a pályát a hozzátartozó infrastruktúrával együtt, valamint felkészüljenek a verseny megrendezésére. A Hungaroringet 1985. október 1-jén kezdték építeni, és rekordidő, mindössze nyolc hónap alatt sikerült befejezni. A pályát 1986. június 15-én a Drapál János motoros emlékversennyel avatták fel, és ugyanezen év augusztus 10-én több mint 200 ezer néző előtt elstartolhatott az első magyar nagydíj, amelynek győztese a brazil Nelson Piquet lett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

zsidóság

• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
• Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
• Ágyúkkal támogatta Ganz Ábrahám a magyar szabadságharcot
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton
• Eredménytelenül szervezett titkos béketárgyalásokat David Ben-Gurion
• Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler 
• Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
• Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz