Hét rettegett anyós a történelemből

A cárné utánozhatatlan anyósa

1894 novemberét nehezen nevezhetnénk Marija Fjodorovna cárné élete legboldogabb hónapjának. November 1-jén (a Gergely-naptár szerint) meghalt férje, III. Sándor orosz cár, majd rá három hétre legidősebb fia, II. Miklós elvette feleségül az általa nem különösebben kedvelt Hesseni Alexandrát (a későbbi Alekszandra Fjodorovna orosz cárnét), Viktória brit királynő unokáját. A bájos, kedélyességéről ismert özvegy cárné mindvégig hűvös maradt komoly és csendes menye iránt, aki nem igazán szerette a rivaldafényt.

Az ifjú cárné neheztelt is anyósára, aki fia bizalmasa maradt, és csapást jelentettek számára az orosz hagyományok is, amelyek arra kötelezték, hogy hivatalos ünnepségek idején férje és anyósa mögött vonuljon. Marija Fjodorovna sem járult hozzá ahhoz, hogy Alekszandra jól érezze magát a cári udvarban, még a koronaékszereket sem volt hajlandó átadni az újdonsült cárnénak. Alekszandra Fjodorovnának a cári család számára végzetes változásokat hozó nagy októberi szocialista forradalomig nem sikerült megkedveltetnie magát az orosz néppel, amely mindig közkedvelt anyósához hasonlította a tragikus sorsú cárnét. Marija Fjodorovna túlélte a bolsevik forradalmat, és egy évvel fiának, menyének és unokáinak egy jekatyerinburgi pincében történő lemészárlását követően, 1919-ben elmenekült Oroszországból. 1928-ban hunyt el.

Nagylelkű ajándék váratlan extrával

Amikor Franklin Delano Roosevelt beleszeretett távoli rokonába, Eleanorba, az autoriter személyiségvonásokkal megáldott édesanyja, a fiát a politikusi pályától is távol tartani igyekvő Sara elvitte egy karibi hajóútra, hogy eltántorítsa a félénk, árva lánynak való udvarlástól. A későbbi elnök szándékait anyja ügyeskedései nem változtatták meg, 1905. március 17-én feleségül vette Eleanort. A friss házasok esküvői ajándékként Sarától az Upper East Side-on egy villát kaptak, amelyet ő rendezett be. Amikor elfogadták a nagylelkű ajándékot, nem tudták, hogy az anya/anyós közvetlenül a mellettük lévő házban fog lakni, amelynek minden emeletéről közvetlen ajtó vezetett az ifjú házasokhoz.

Házasságuk első éveiben Eleanor domináns anyósa árnyékában élt, aki rábeszélte a jövőbeli first ladyt, hogy hagyja ott jótékonysági területen végzett munkáját. Sara emellett a háztartás vezetésébe sem engedett túl sok beleszólást menyének. Eleanor csak akkor lélegezhetett fel, amikor férjét 1911-ben New York államban szenátorrá választották, és a család így Sarától messze, Albanyba költözött.

Amikor fény derült arra, hogy a későbbi elnök viszonyt folytat egyik beosztottjával, Lucy Mercerrel, Eleanor felajánlotta férjének, hogy elválhat tőle. A férfi azonban Eleanorral maradt. Ebben nagy szerepe volt édesanyjának, aki úgy gondolta, a válás véget vethetne fia politikai karrierjének.

Az agyonszekált amerikai elnök

Anyja véleménye szerint Bess Wallace sokkal jobb férjet is választhatott volna magának egy farmer fiánál, aki nem szerzett főiskolai diplomát, és nem úgy tűnt, hogy bárhol meg tudna ragadni hosszabb ideig. A férfit úgy hívták, Harry Truman. Mivel a friss házasoknak néhány évig nem futotta saját otthonra, szerencsétlenségükre sokáig „élvezhették” Madge Gates Wallace, Bess édesanyja kellemetlenkedő társaságát. Miután a Bess által csak „Mr. Trumannak” szólított Harry politikai pályára lépett, anyósa folyamatosan ócsárolta, megkérdőjelezte döntéseit, és kifejezte kétkedését azzal kapcsolatban, hogy valaha is képes lenne sikereket elérni.

Arra számított (a Truman ellenfelének győzelmét előre kihirdető Chicago Daily Tribune-nal egyetemben), hogy az általa azonnal megkedvelt Thomas Dewey legyőzi vejét az 1948-as elnökválasztáson – mint tudjuk, nem lett igaza. Amikor Truman 1951-ben felmentette Douglas MacArthur tábornokot, a koreai háborúban bevetett amerikai haderő főparancsnokát tisztségéből, Bess kérdőre vonta, mondván: hogyan bánhat ennyire barátságtalanul egy „ilyen kedves emberrel”.

Madge Gates Wallace többször is kijelentette, hogy Harry egyedül Bessie-nek köszönheti, hogy végül a Fehér Házban kötött ki, az azonban nem derogált neki, hogy beköltözzön az elnöki rezidenciára, ahol még évekig folytatta veje bosszantását.

A második számú Telekiné

A tragikus sorsú Teleki Pál felesége, Bissingen-Nippenburg Johanna grófnő csak a második számú asszony szerepét tölthette be a budapesti József téren álló Teleki-házban anyósa, Muráty (Muratisz) Irén mögött. A házat még Teleki anyai nagyapja, a görög származású pesti kereskedő, Constantin Economo építtette. Bissingen-Nippenburg Rudolf császári és királyi kamarás lánya és a később kétszer is miniszterelnökké választott Teleki Pál házassága harmonikusan indult, ám a kettejük személyisége közötti áthidalhatatlan ellentét hamar kiütközött. Míg a férj intellektuális nyughatatlansága folyamatosan újabb közéleti szerepvállalásra sarkallta, a kötöttségeket nehezen viselő feleség leginkább olvasással töltötte napjait.

A kettejük közötti szakadék mélyülésében, amely végül a házasok teljes elhidegüléséhez vezetett, bizonyára szerepet játszott Teleki édesanyja is, akit fia még középkorú férfiként is rajongással szeretett. A háztartás vezetését Muráty Irén soha nem engedte át menyének, amire pragmatikus okai is voltak: Johannát ugyanis aligha nevezhetnénk a háziasszonyok mintaképének. Nem volt tisztában a különféle termékek éppen aktuális árával, így cselédei és szakácsnői folyamatosan meglopták, de – bár pazarlással nem vádolhatjuk – a fiskális szigor szempontjai egyébként sem szerepeltek legfontosabb életvezetési elvei között. Johanna persze nehezen viselte az állandó felügyeletet, de sohasem tudott kiszabadulni anyósa árnyékából.

1. Makaróni és méreg
2. A cárné utánozhatatlan anyósa

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek