Hét meglepő tény a római nőkről
2019. december 16. 19:17 Múlt-kor
Korábban
A nők taníttatását csak módjával támogatták
A nők taníttatása a római történelem egésze során viták tárgyát képezte. A közép- és felső osztályban az alapvető írni-olvasni tudás általánosnak volt mondható a nők körében, egyes családok pedig ezen túl magántanárokat fogadtak, hogy lányaik elsajátítsák a fejlettebb nyelvtant, illetve a görög nyelvet.
Az efféle oktatás célja elsősorban a leendő asszony háztartásvezetői teendőinek megkönnyítését szolgálták, illetve azt, hogy tanultabb – és ezáltal érdekesebb, illetve szórakoztatóbb – társa lehessen férjének.
Habár igen kevés nők által írott anyag maradt fenn az ókori Rómából, ez nem jelenti azt, hogy a nők ne írtak volna.
A Nagy-Britanniában, Hadrianus falánál található Vindolandában felfedezett, katonafeleségek által írt levelek például egyedi betekintést nyújtanak a limes menti társasági életbe, és a források alapján az is biztos, hogy Nero császár édesanyja, az ifjabb Agrippina megírta emlékiratait, ezek azonban sajnos nem maradtak fenn.
Az ókori Rómában sokan gondolták azonban úgy, hogy a túl sok oktatás önteltté és unalmassá teszi a nőket. Ennél is negatívabb nézet volt az, hogy a független gondolkodásra való képesség a könnyűvérűséggel egyenlő.
Mindazonáltal a római elit egyes családjaiban a korhoz képest szokatlanul nagy hangsúlyt fektettek a lányok műveltségére, főleg, ha a család értelmiségi tagjairól volt nevezetes.
Talán a leghíresebb példája a művelt római nőnek Hortensia, Cicero híres riválisa, Hortensius lánya. Hortensia azon kevés római nők közé tartozott, akiket szónoki képességeik miatt tartottak nagy becsben – a retorika művészetének művelése szinte kizárólag a férfiak előjoga volt.
Kr. e. 42-ben Hortensia a Forum Romanum pódiumán állva ékes beszédben ítélte el a gazdag római nőkre kirótt adót, amelyből a hadi kiadásokat kívánták finanszírozni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár 2024.04.29.