Hét arc a tömegből: az „időutazó”, az eltűnt, a hazug és a többiek
2020. szeptember 15. 08:24 Múlt-kor
Korábban
Hipszter az 1941-es hídavatáson?
Sokan szeretünk elgondolkodni azon, hogy vajon egyszer képes lesz-e az ember nem csupán térben, hanem időben is utazni. Néhány tudós már nem zárja ki ennek az elméleti lehetőségét, ám a gyakorlati megvalósulás több mint kétséges.
Számos olyan fényképet ismerünk, amelyek egyes „hívők” szerint a paradox elmélet egyértelmű bizonyítékai. Ilyen például az a fotó, amely a Brit Columbia-i Gold Bridge település hídjának 1941-es újranyitásán készült.
A tömeg közepén látható egy bozontos hajú, magas férfi, aki napszemüvegével és modern ruházatával első látásra valóban kitűnik a korabeli öltözetű férfiak és nők csoportjából. Érdemes azonban jobban megvizsgálni őt.
A mai értelemben vett napszemüvegek az 1920-as években kezdtek elterjedni, bár először csak az előkelőségek, főként a filmsztárok viselték őket. 1937-ben azonban már több mint 20 millió darabot adtak el belőlük csak az USA-ban.
A fényképet elnézve úgy tűnhet, mintha a fiatal férfi egy nyomtatott pólóban lenne, ám közelebbről megvizsgálva láthatjuk, hogy egy varrott emblémájú pólót visel, amelyeket főként sportcsapatok tagjai hordtak akkoriban. Valószínűleg a kanadai Montreal Maroons hokicsapatának pólójáról lehet szó.
A pulóvere valóban a mai hipszterstílusra hajaz, ám a 40-es években is lehetett ilyet kapni az üzletekben. Ugyanakkor meg kell hagyni, hogy a többi, elegáns hídavatóhoz képest a férfi merőben hétköznapi öltözékben jelent meg.
Így már nem is tűnik olyan különlegesnek a férfi, mint első pillantásra, ám mindenki fantáziájára bízzuk, hogy mit is gondol róla. Egy valamin azonban érdemes elgondolkodni: ha valaki időutazik, nem olyan ruhát vesz fel, amelyben nem tűnik ki a tömegből?
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 20:20
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 18:05
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 16:05
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 15:05
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap