2021. tavasz különszám: 18 festmény, amit imádunk
ITT támogathatsz bennünket

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: május  •  Nap: 04
17 találat
[1]

1471. május 4.

A York-pártiak fölényes győzelmet aratnak a Lancasterek fölött a Rózsák-háborújának utolsó csatájában Tewkesbury-nél

[2]

1594. május 4.

A császári csapatok Esztergomot kezdik ostromolni

A keresztény seregek 1593. évi sikerein felbuzdult a császári hadvezetés. Így a következő esztendőben Esztergom és Hatvan bevételét, valamint Buda és Pest visszahódítását vette tervbe. A Mátyás főherceg vezette császári csapatok május 4-én érkeztek Esztergom alá. Eközben Isza bégnek lehetősége nyílott a közelgő ostromra való felkészülésre: megerősítette a párkányi és Szent Tamás-hegyi palánkokat, a Rácvárost pedig védelemre rendezte be. Ezért a vár ostroma csak ezek bevétele után vált lehetségessé. A több mint 30 ezer főnyi ostromló sereg vezetése hibát hibára halmozott: nem zárta el a török hajók elől a Duna utánpótlási vonalát, így az őrség többször kaphatott segítséget Budáról. A rohamokat sem készítették elő megfelelően. A csaknem két hónapig tartó ostrom emiatt június 29-én eredménytelenül zárult. Ekkor - a közeledő felmentő sereg hírére - a szövetséges had visszavonult. Az oszmánok viszont nem hagyták kihasználatlanul a kedvező alkalmat; ellentámadásuk során a Német Birodalom megrettenésére Bécs elővédje, Győr is a kezükbe került.

[3]

1686. május 4.

Meghal Pósaházi János református hitvitázó

Sárospatakon és külföldön tanult. 1657 és 1671 között a sárospataki református kollégium tanára volt. Nevelési elveiben Comeniust követte. Amikor Báthory Zsófia a kollégiumot elüldözte, Erdélybe távozott. Komoly hitvitákat folytatott a jezsuitákkal (Görcsös bot, 1668, Igazság istápja, 1669). Megírta kora egyik legjobb hazai fizikai összefoglalóját (Philosophia naturalis, 1667). Gyulafehérvárott érte a halál.

[4]

1766. május 4.

Megszületett Falka Sámuel nyomdász

A fogarasi születésű mester Bécsben tanult, majd hazatérve a budai Egyetemi Nyomdában dolgozott. 1796-ban jelent meg az általa metszett betűkkel nyomott első könyv, Teleki Sámuel marosvásárhelyi könyvtárának katalógusa. 1798-tól az Egyetemi Nyomda betűmetsző műhelyét vezette. Elsősorban klasszicista antikvái lettek igen népszerűek. Az Egyetemi Nyomda kiadványainak döntő többsége is az ő tipográfiájával készült. A nyomdai sztereotípiának, a további kiadások alapjául is szolgáló szedésnek a meghonosítója, akinek betűformáit őrzi Kisfaludy Sándor `Himfy szerelmei`-nek 1807-es kiadása és az 1814-18-ban megjelent Erdélyi Múzeum. Művészete hatott a reformkor tipográfiai stílusára is. Budán halt meg 1826. január 20-án.

[5]

1780. május 4.

Epsomban megtartják az első derbit

[6]

1796. május 4.

Megszületett William Hickling Prescott amerikai történész

A Massachusetts állambeli Salem-ben látta meg a napvilágot. Egyik szemének elvesztése után lemondott a jogi pályáról és történelmi tanulmányoknak szentelte életét. Tudományos munkásságában Mexikó és Peru spanyol hódításának történetét tárta fel. Háromkötetes könyve, az 1838-ban megjelent Ferdinánd és Katolikus Izabella uralkodásának története című műve a XVI. századi Spanyolország és gyarmatainak története. Magyarul megjelent művei: Mexico Miksa császárig, valamint V. Károly császár lemondása és végnapjai. 1859. január 4-án halt meg Bostonban.

[7]

1826. május 4.

Megszületett Frederick Edwin Church amerikai festő

A Connecticut államban található Hartford-ban született. Hudson River School művészeti csoporthoz tartozott, festményein főleg az érintetlen amerikai tájak szépségét örökítette meg. Képei a romantika jegyében születtek. Fényjátékot tükröző alkotásain az egyes témák szinte apokaliptikus látomásokká nőnek. Az ókori civilizációk - jeruzsálemi, athéni - emlékeit szintén vászonra vitte. Sokat utazott, bejárta Dél-Amerika nehezen megközelíthető vidékeit Ecuadortól Kolumbiáig, s eljutott a Niagara-vízeséshez és a sarkvidékre is. A XIX. századi amerikai romantikus-realista képzőművészet jeles személyiségeként New York-ban halt meg 1900. április 7-én.

[8]

1886. május 4.

Szabadalmat kap a grafofon, a gramofon elődje

Az Edison-fonográfok tökéletesítésével foglalkozó amerikai Chichester Bell - Alexander Graham Bellnek, a telefon feltalálójának unokaöccse - és egy amerikai fizikus, Charles Sumter Tainter 1886-ban szabadalmaztatták a grafofont, a gramofon elődjét. Készülékük a recsegő, zörgő fonográfot jó hangvisszaadású eszközzé változtatta.

[9]

1891. május 4.

Meghal Grünwald Béla politikus

Szentantalon született 1839. december 2-án. A kiegyezés után Zólyom vármegye főjegyzője, majd alispánja, 1876-tól pedig Besztercebánya képviselője volt. A mérsékelt ellenzék tagjaként politizált, híve volt a közigazgatás államosításának, a polgári központosításnak, de küzdött a nemzetiségek erőszakos magyarosításáért is. Több jeles szakmunkát írt a hazai közigazgatásról, s annak történetéről. A franciaországi Courbevoie-ben öngyilkos lett. Alakja szerepel Szomory Dezső A párizsi regény című művében.

[10]

1896. május 4.

Utcára kerül Londonban a Daily Mail első száma

[11]

1904. május 4.

Elkezdik ásni a Panama-csatornát

[12]

1908. május 4.

Megalakul Budapesten a Munkás Testedző Egyesület

[13]

1911. május 4.

Meghal Hieronymi Károly mérnök

Budán született 1836. oktüber 1-jén. 1882-től az osztrák-magyar államvasutak vezérigazgatója volt. A Wekerle-kormányban 1892-95-ben belügyminiszterként jelentős szerepe volt az egyházpolitikai törvények létrehozásában, a fővárosi közigazgatás reformjában, valamint a Fővárosi Vízművek létrehozásában. 1903-05-ben Tisza István kormányában, 1910-11-ben Khuen-Héderváry Károly kormányában volt kereskedelmi miniszter, és főleg az ipar és közlekedés fejlesztéséért, a Duna-Tisza-csatornáért fáradozott. A magyar fővárosban halt meg.

[14]

1915. május 4.

Olaszország felmondja a hármas-szövetséget

[15]

1919. május 4.

Tüntetnek a pekingi diákok

A párizsi béketárgyalások nem teljesítették Kínának azt a reményét, hogy visszajuttatják a Japánnak átengedett Santung tartományt (1915. I. 18.). Nagy-Britannia, Franciaország és Japán titkos megállapodásokat kötöttek. A párizsi események ismertté válása után a pekingi diákok tiltakozó gyűlést tartottak, amelyen első ízben vettek részt munkások is. A mozgalom az egész országra kiterjedt, Kínában szolidaritási sztrájkokra került sor.

[16]

1979. május 4.

Thatcher asszony miniszterelnök lesz

A nagy-britanniai választásokon 43,9 százalékkal a Konzervatív Párt győz. Ezáltal Margaret Thatcher 1979. május 4-től Nagy-Britannia történetének első női miniszterelnöke. A választásokat azért kellett kiírni, mert márciusban 311 szavazattal 310 ellenében az alsóházban bizalmatlanságot szavaztak a James Callaghan vezette munkáspárti kormánynak. Az új választásokon a Munkáspárt a szavazatok 36,9 százalékát szerezte meg, a liberálisok 13,8 százalékot kaptak. Május 5-én Margaret Thatcher bemutatja kormányát, amelynek külügyminisztere Lord Carrington, pénzügyminisztere pedig Sir Geoffrey Howe. II. Erzsébet királynő, aki május 15-én felolvassa a kormánynyilatkozatot, az elsőrendű célok közé sorolja az infláció elleni harcot, a szakszervezetek reformját és az állami vállalkozások redukálását.

[17]

1980. május 4.

87 éves korában meghal Josip Broz Tito, Jugoszlávia elnöke

87 éves korában elhunyt Joszip Broz Tito jugoszláv államelnök. Az ő nevéhez fűződik egy kommunista ország sajátos szocialista útja, amelyen a kommunista politikusok közül elsőként indult el a sztálinizmussal való 1948-as szakítása után. A titoizmus egy demokratikus kommunizmus eszméjét tűzte zászlajára, s modellül szolgál a későbbi kommunista különutakhoz. 1950-ben a jugoszláv KP bevezeti a munkásigazgatást, hogy gátat vessenek a centralisztikus tendenciáknak. Az üzemek széles körű döntési jogot kapnak; a munkástanácsban, amely megválasztja a vállalatvezetést, a dolgozók befolyása érvényesül. 1974-ben az önigazgatás elvét kiterjesztették a társadalom valamennyi területére, ami azt jelenti, hogy a társadalmi-üzemi alapszervezetek küldötteket menesztenek a felsőbb szervekbe. Az államnak mindenekelőtt az a feladat jut, hogy őrizze a szociális vívmányokat. Jellemző továbbá a nyitott kultúrpolitika. A külpolitikában Tito az elnemkötelezettség mellett szállt síkra, s politikájában mindenkor az el nem kötelezettek, tömbön kívüliek egyik szószólója lett.

Bezár