Hatalmas földpiramisból uralkodtak a jádéval díszített város felett a kőkori Kínában
2018. augusztus 27. 08:26 Múlt-kor
Az észak-kínai Senhszi tartomány egy neolit kori lelőhelyén egy piramissal bíró várost tártak fel régészek. A lakók vélhetően emberáldozatokat is hajtottak végre.
Korábban
Egy óriási, 70 méter magas, 24 hektár alapterületű lépcsős piramissal is bíró, 4300 éves város maradványait tárták fel régészek Kínában. A piramist szemszimbólumok és antropomorf, félig ember, félig állat arcok díszítik. Ezeknek vélhetően vallási, mágikus jelentőségük volt. A piramis körül lévő város körülbelül öt évszázadon át virágzott. Legnagyobb kiterjedésekor 400 hektár területen feküdt, amivel a világ egyik legnagyobb települése volt akkoriban. A romokat ma „Simao” néven ismerik Kínában, a város eredeti neve ismeretlen.
A földpiramis 11 lépcsőből áll, amelyek mind kőborításúak. Tetején kiterjedt paloták épültek döngölt földből, fa oszlopokkal és cseréptetővel. Tartozott hozzájuk továbbá egy hatalmas víztározó, és a mindennapi élet kellékeinek maradványait is megtalálták a régészek. A város uralkodó elitje lakhatott ezekben a palotákban, és a közelben voltak a művészek és iparosok műhelyei is.
A piramis és a város körül is egy sor kőfal épült, sáncokkal és kapukkal ellátva. A piramist körülvevő erődítések arra engednek következtetni, hogy nem csupán a védelmet, de a bejutók számának korlátozását is szolgálták – vélhetően nem mehetett akárki a piramis közelébe. Simaóban emellett nagyszámú emberáldozat nyomait és maradványait is megtalálták: csak az egyik kapu közelében hat gödröt találtak, amelybe levágott fejeket helyeztek a lakók. Az áldozatok némelyike a Simaótól északra található Zsukaigou lelőhelyen lakó ember lehetett, amelyet Simao lakói meghódíthattak. Az emberi maradványok morfológiai elemzése arra utal, hogy az emberáldozatok rokonai voltak Zsukaigou lakóinak, így lehetséges, hogy foglyokként vitték őket Simaóba.
Simao további különlegessége, hogy összes épületének építőkövei közé jáde műalkotásokat ékeltek, amelyeknek szintén rituális jelentősége lehetett. A lelőhelyről régóta tudtak a régészek, azonban hosszú ideig a közeli Nagy Fal részének gondolták. Csupán az elmúlt években véghez vitt ásatások alapján derült ki, hogy egy sokkal régebbi helyszínről van szó – a Nagy Fal legelső szakaszai is csupán 2700 évesek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál 12:20
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről 09:50
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné 09:05
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát tegnap
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye tegnap
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál tegnap
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra tegnap
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja tegnap