Ha jobbak matekból, talán sosem találkoztak volna Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni

Mik és Fifi – ahogy egymást hívták

A múzsákhoz szóló versek megörökítik a szerelem örömeit, olykor nehézségeit és bánatát. Radnóti Miklós számtalan verset írt feleségének, ám kapcsolatuk magasságairól és mélységéről mégis Gyarmati Fanni adott részletes leírást naplójában.

El nem múló szerelem

Idővel szerették volna összekötni az életüket, de Gyarmati Fanni szülei szigorúak voltak, engedélyüket feltételekhez kötötték, a költőnek bizonyítania kellett, hogy jövendőbeliét képes lesz eltartani. Radnóti Miklós egyetemre is jelentkezett, azonban a numerus clausus törvény értelmében, zsidó származása miatt Szegeden kellett tanulmányait elvégeznie. Az ifjú szerelmesek hétvégente látogatták meg egymást, illetve több száz levelet küldtek az évek során. A tinédzser szerelemként induló házasság nem volt könnyű. Szegényes körülmények, elvesztett gyermekek, és a politikai, történelmi események is közbeszóltak a komplikált szerelem alakulásában.

Radnóti Miklós 1935 körül

Végül 1935 augusztusában kötöttek házasságot. Radnóti tanári állást nem kapott, így többnyire Gyarmati Fanni fizetéséből éltek, amit gyorsírás tanításával (édesapja iskolájában) keresett meg. A költő az íráson kívül fordításokat, szerkesztéseket is vállalt. Az 1930-as évek második felében többször elutaztak Párizsba, amit a Baumgarten-díj elnyerése tett lehetővé. A spanyol polgárháború hangulata – a világháború előszele – hatással volt a költőre, és politikai nézeteikre is.

Házaséletük nem volt felhőtlen. Nem kívánt terhességek sora érte a házaspárt, majd 1940-ben feltűnt Beck Judit, akivel Radnóti Miklós rövid ideig viszonyt folytatott.

Emberöltőnyi magányban

Életüket tovább nehezítette, hogy a költő többször megkapta a behívót. A kényszermunkából időnként kimenőt kapott, amikor haza tudott látogatni. Végül a Radnóti házaspár 1943-ban megkeresztelkedett, amit már régóta terveztek, és nem menekülésből tették. 1944-ben Radnóti Miklóst jugoszláviai lágerbe szállították.

A frontvonal közeledtével a németek a koncentrációstáborokból magukkal vitték azokat, akiket tudtak. Hosszú és szapora út volt, a hidegben. Radnóti Miklós az utolsó pillanatig írta verseit, míg 1944 novemberében kioltották életét. Hamarosan pedig Budapest véres ostroma és hitvese küzdelme vette kezdetét.

Radnóti Miklós lágerben írt verse Gyarmati Fannihoz

A harcokat néha nem fegyverrel vívták. A szovjet katonák a lakosággal kegyetlenül bántak, nők ezreit érték atrocitások az egész ország területén – többek között Gyarmati Fannit is.

Miután a háború véget ért, még sokáig élt a remény, hogy a költő életben van. Gyarmati Fanni mindenhol kereste: „egyre jobban félek, semmi megbízható hír, hiába megyek egyik címről a másikra, nem tudnak róla”. 1946 folyamán megtalálták a tömegsírt Abda környékén, ahol Radnótit is beazonosították. Budapesten, tisztességes körülmények között helyezték örök nyugalomba.

Később Gyarmati Fanni egyetemre járt és diplomát szerzett, amelynek köszönhetően a Színház- és Filmművészeti Főiskolán is tanított. Sosem házasodott újra, éveit visszahúzódva töltötte. Többek között a kiváló pedagógiai munkájáért, valamint férje emlékének gondozásáért és őrzéséért Budapest díszpolgára lett 2005-ben. Néhány évvel később pedig megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét.

2014. február 15-én hunyt el. 102 évet élt és egy emberöltőt töltött egyedül. Egyik legfontosabb hagyatéka, a naplója, halála után jelent meg, számtalan információt nyújtva az utókornak, férjéről, saját életéről, és a 20. századi sorsokról.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán