Furfangos hadigépeivel az ellenség tiszteletét is kivívta Arkhimédész
2021. április 24. 13:36 Forisek Péter
Korábban
A tudomány szentélyei
Az ókori keleti civilizációkban az istenek szentélyei és az uralkodói udvarok voltak a tudomány központjai. Az egyiptomi, a babiloni vagy a perzsa királyi udvarokban számos felfedezés, találmány és újítás született. A klasszikus görög-római civilizációban is az uralkodói központok vonzották a gondolkodókat, amint azt már I. Dionüsziosz esetében is láttuk.
Az ő fiának, II. Dionüsziosznak a kor legnevesebb tudósa, az athéni filozófus, Platón volt a tanítómestere, míg a makedón király, II. Philipposz Arisztotelészt hívta meg fia, Alexandrosz (a későbbi Nagy Sándor) és az arisztokrata ifjak nevelőjének.
Ennek is köszönhető, hogy a makedón világbirodalom széthullását követő időszakban az Egyiptomot megszerző Ptolemaiosz, Nagy Sándor testőrparancsnoka székhelyén, Alexandriában létrehozta a Muszeiont, amely nemcsak az ókor legnagyobb könyvtára volt, de minden későbbi tudományos kutatóhely mintaképévé is vált.
A szürakuszai Arkhimédész az i. e. III. század második felének volt jelentős tudósa. Személyében kapcsolódott össze a szürakuszai mechanikai iskola és az alexandriai tudományosság. Fiatal korában ő maga is tanult Alexandriában, ahol megismerkedett a Muszeion későbbi vezetőjével, a csillagász és geográfus Eratoszthenésszel, akivel hazatérése után is tartotta a kapcsolatot.
Arkhimédész alapvetően elméleti tudós volt, de egyúttal járatos a ma matematikának és fizikának nevezett tudományokban, ugyanakkor elméleti elképzeléseit a gyakorlatba is átültette, így az ókor egyik legismertebb mérnökének számított.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
pápaság
- Bár ideiglenesen meghátrált, Canossa nem jelentette IV. Henrik vereségét az invesztitúraharcban
- Több könyvet is olvashatunk hamarosan XVI. Benedek pápa életéről
- Kedve szerint irányította Európa fejedelmeit III. Ince pápa
- Gátlánstalanságuk hozta meg a sikert a Borgiák számára
- Tíz napot vett el a tíz hónapos évből XIII. Gergely reformja
- A pápák első munkanapjai
- Avignoni fogságából hagyta jóvá a pápa az első magyar egyetem alapítását
- A török elleni harcot és a reneszánsz felemelkedését is támogatta IV. Sixtus pápa
- 10 tény a pápaság történetéből
- Afrika minden veszedelmét leküzdötte a „Sziklatörő”, Henry Morton Stanley tegnap
- „Szavazz a Hazafias Népfrontra!” – amerikai megfigyelők az 1949-es választásokon tegnap
- A Húsvét-sziget egykori idilli állapotának mementói a rejtélyes óriás szobrai tegnap
- Ellenszélben egyezett ki a nemzet javára Deák Ferenc tegnap
- Bár ideiglenesen meghátrált, Canossa nem jelentette IV. Henrik vereségét az invesztitúraharcban tegnap
- Don-kanyar 80: fejezetek egy szemtanú naplójából XVII. tegnap
- Százezrek vesztek oda felfoghatatlan kínok között Leningrád 900 napos ostromában 2023.01.27.
- Göröngyös úton a csillagokig – Az Apollo–1 tragikus tűzvésze 2023.01.27.
