Folyamatos harc az idő vasfogával az athéni Akropolisz megóvása
2021. június 6. 17:02 Múlt-kor
Korábban
Az ellenségek: a turista meg a rozsda
Miután az európaiak elveszítették Athént, az Akropoliszról alkotott képük csak a klasszikus ókori művekben található leírásokra korlátozódott. Ez azonban a 18. századtól kezdve változni kezdett, az angol arisztokraták körében például divattá vált végigjárni az ismert ókori helyszíneket, és onnan „emléket” hozni magukkal.
Ebben az időszakban ezért jelentős mennyiségű kőanyagot vittek el az Akropoliszról. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan már a 18. században elkezdték felmérni a romokat, ekkor készültek el az első képek is a helyszínről, ami megkönnyítette a későbbi rekonstrukciókat.
Amikor Görögország független lett, az Akropolisz kapcsán az a koncepció győzedelmeskedett, amely nem királyi palotát, hanem múzeumot álmodott a tetejére. A cél az volt, hogy a periklészi aranykort rekonstruálják, ám ehhez először is nagy felületen elvégzett régészeti ásatásokra volt szükség.
Ezt Panagiotis Kavvadias és Georg Kawerau vezetésével végezték el, akik a szikláig leástak, „megszabadítva” az Akropolisz épületeit a keresztény és a török korszak emlékeitől is. A máig meghatározó látkép, a Parthenonnal, az Erekhteionnal, a Propülaiával és a Niké-templommal ekkor alakult ki, ám ez egyúttal azt is jelentette, hogy a periklészi korszakon kívül eső emlékek nagymértékű pusztulásnak lettek kitéve.
A feltárások és a később történt felújítások a korszak tudományos követelményeinek megfeleltek, ám a modern műemlékvédelem szempontjainak már nem. Ez különösen vonatkozik arra az időszakra, amikor 1921 és 1933 között Nikolaos Balanos mérnök volt az Akropolisz megújulásáért felelős program vezetője. A különböző kőtömböket összefogó bronzkapcsokat például acélkapcsokkal pótolták és Portland cementet használtak habarcsként. Ezek az anyagok azonban egy idő után elkezdtek pusztulni és rozsdásodni, ezzel együtt pedig azok az ókori emlékek is, amelyekhez hozzáépítették őket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa 20:20
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek 18:05
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin 16:05
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról 15:05
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap