Fejlett halászati központot tártak fel a Kanári-szigeteken
2026. június 18. 13:53 Múlt-kor
A Kanári-szigetek őslakosai a 11. és a 13. század között magas szinten szervezett, a tengeri erőforrásokra épülő gazdaságot tartottak fenn. A spanyolországi Las Palmas de Gran Canaria Egyetem kutatója, Jonathan Santana szerint a feltárt régészeti leletek azt bizonyítják, hogy a partvidék nem csupán kiegészítő táplálékforrásként szolgált az észak-afrikai eredetű berber közösségek számára, hanem az élelmiszer-tartósításra és a belföldi kereskedelemre épülő gazdasági rendszerük központja volt.
Korábban
A Kanári-szigetek múltjáról alkotott kép új részletekkel bővült egy friss régészeti kutatás nyomán. A Gran Canaria partvidékén található Playa Chica lelőhely leletei arra utalnak, hogy az itt élő közösségek már a 11–13. században is szervezett módon hasznosították a tengeri erőforrásokat.
A kutatók halpikkelyek ezreit találták meg a feltárás során, de nem ez volt az egyetlen figyelemre méltó nyom. Kecskeszarvból készült eszközök is előkerültek, amelyeket feltehetően a halak tisztítására és pikkelyezésére használtak. Mindez arra utal, hogy a helyszín egy olyan pont volt, ahol a tengeri zsákmány feldolgozása is zajlott.
A leletek között olyan elégetett növényi maradványokat is azonosítottak, amelyek sok füstöt adnak alacsony hőmérsékleten. A kutatók szerint ez arra utalhat, hogy a halakat nem csupán elfogyasztották, hanem füstöléssel vagy szárítással tartósították is.
A vizsgált halfajok többsége partközeli vizekből származott, ami arra enged következtetni, hogy a halászat főként a part mentén zajlott. A feltárt horogmaradványok alapján valószínűnek tartják, hogy hálóval és zsinórral történő halászatot egyaránt alkalmaztak.
A kutatás vezetője, Jonathan Santana szerint Playa Chica különlegessége abban rejlik, hogy itt nem egyszerűen alkalmi halfogyasztás nyomai látszanak. A speciális eszközök, a tűzhelyek nagy száma és a háztartási kerámiák hiánya inkább egy olyan hely képét rajzolják ki, amelyet kifejezetten tengeri élelmiszerek begyűjtésére, feldolgozására és megőrzésére használtak.
A kutatók úgy vélik, ez fontos felismerés lehet a Kanári-szigetek korai társadalmainak megértésében. A partvidék ezek szerint nem kiegészítő lehetőség volt, hanem a gazdaság egyik központi eleme.
A történet azért is különösen érdekes, mert az Atlanti-óceán szigetein élő közösségek így nem elszigetelt túlélőkként jelennek meg előttünk, hanem olyan emberekként, akik alkalmazkodtak környezetükhöz, és tudatosan építették be az óceánt mindennapi életükbe.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Titanic
- Páratlan részletességgel vált elemezhetővé a Titanic roncsa
- 350 ezer fontért kelhet el egy Titanic-túlélő mentőmellénye
- Először válnak kutathatóvá a Titanic eredeti tervrajzai
- 10 tény, amit biztosan nem tudtál a Titanicról
- Nyugalomban várja végzetét az elsüllyeszthetetlennek hitt Titanic roncsa
- Halaszhatatlan üzleti tárgyalás miatt nem szállt fel a Titanicra a drótnélküli távíró feltalálója, Guglielmo Marconi
- Több mint hét évtizeddel az elsüllyedése után fedezték fel a Titanic roncsait
- Száz év elteltével már szinte semmi sem maradt a Titanic roncsából
- A Titanic első hivatalos útja volt egyben az utolsó is
- Állambiztonsági jelentés került elő a Magyar Néphadsereg válságáról 16:55
- Az üvegfúvás feltalálása forradalmasította az ókori Róma gazdaságát 15:49
- Nagy László sokoldalú életművét mutatja be egy új kiállítás 15:04
- Elfeledett női haditudósítók hagyatéka került elő a spanyol polgárháborúból 14:32
- Fejlett halászati központot tártak fel a Kanári-szigeteken 13:53
- Iszlám dirhemekből verték első pénzeiket a vikingek 12:52
- Ókori DNS bizonyítja a fehér szőlő toszkánai uralmát 11:51
- Új régészeti bizonyíték támasztja alá Ezékiás király reformjait 11:11
