Fahrenheit nem akarta, hogy hőmérője hideg időben negatív értéket mutasson
2019. május 24. 11:27 MTI
333 éve, 1686. május 24-én született Daniel Gabriel Fahrenheit német fizikus, az első megbízható hőmérő és a róla elnevezett hőmérsékleti skála megalkotója. Ő volt az első, aki tudatosan szerkesztett termobarométert, azaz olyan készüléket, amellyel a levegő nyomását és mérsékletét egyaránt lehet mérni.
Korábban
Danzigban (ma Gdańsk, Lengyelország) látta meg a napvilágot egy jómódú német kereskedő fiaként, de élete legnagyobb részét Hollandiában töltötte. Szüleit tizennégy évesen vesztette el (gombamérgezésben), ezután kereskedelmi tanulmányokat folytatott Amszterdamban, ahol idővel üvegfúvó műhelyt nyitott, és hőmérők, barométerek gyártásával foglalkozott.
Termékeit sokan vásárolták, mégis csak három eredeti Fahrenheit-hőmérő maradt fenn. Sokat utazgatott, tudóstársaival levelezés útján is tartotta a kapcsolatot. 1724-ben Angliába látogatott, ahol felvették a Királyi Társaság (Royal Society) tagjainak sorába. Soha nem nősült meg, valószínűleg Hágában halt meg 1736. szeptember 16-án.
Fahrenheit korában a hőmérőkben jobbára borszeszt használtak, de ez viszonylag alacsony, 80 Celsius-fokos forráspontja miatt magas hőmérséklet mérésére alkalmatlan volt, és a pontos mérést sem tette lehetővé. (Amikor Fahrenheit 1714-ben megmutatta két higanyos hőmérőjét egy híres hallei tanárnak, az teljesen elképedt, mert mindkettő ugyanazt a hőmérsékletet mutatta.)
Fahrenheit hírét vette, hogy egy francia tudós felfedezte: a víz meghatározott, állandó hőfokon kezd forrni. (Ennek észlelése akkoriban nem volt túl egyszerű: a víz pezsgését már forrás előtt is észlelni lehet, és úgy tűnt, hogy a fagyás és olvadás nem ugyanazon a hőmérsékleten történik.) Nekifogott hát egy olyan hőmérő elkészítésének, amellyel ezt igazolhatta volna.
Végül rájött, hogy a célra a higany a legalkalmasabb, mert változó hőmérséklete érzékelhetően, de mindig ugyannyira változtatja meg a barométer higanyoszlopának magasságát. Sikerült olyan tisztaságú higanyt előállítania, amely nem tapadt a vékony üvegcső falához, így a víz fagyás- és olvadáspontjánál magasabb, illetve alacsonyabb hőmérsékletek mérése is lehetővé vált.
Mivel nem akarta, hogy skálájának a téli napokon negatív értéke legyen, alsó kiindulópontnak az addig mért leghidegebb hőmérsékletet választotta (ez -17,8 Celsius-foknak felel meg). A másik végpont saját testhőmérséklete lett, a skálát - bízva hőmérőjének pontosságában - 96 fokra osztotta, a víz fagyáspontja 32 fokra esett. Később kicsit módosított a beosztáson, hogy a víz forráspontja pontosan 212 fokra jöjjön ki, azaz a két pont közötti különbség éppen 180 fok legyen.
Mivel a Celsius skálán ez a különbség 100 fok, 1 Fahrenheit fok hőmérséklet 5/9 Celsius fok hőmérsékletnek felel meg. Hőmérőjét ma már csak az Egyesült Államokban használják, Európában és a tudományos életben kiszorította a Celsius skála.
Fahrenheit 1724-ben, amikor a brit Királyi Társaság tagjává választották, közleményben írta le hőmérője készítését és kalibrálását. Az újfajta, valóban pontos termométerrel más folyadékok forráspontját is megmérte, és megállapította, hogy ez a hőmérséklet mindegyik esetében állandó, és azt is észrevette, hogy a forráspont a nyomás megváltoztatásával változik.
Ő volt az első, aki tudatosan szerkesztett termobarométert, azaz olyan készüléket, amellyel a levegő nyomását és mérsékletét egyaránt lehet mérni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
- A beszéd, amely elindította a hidegháborút
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- 86 ezerszer fordult a Föld körül a Mir űrállomás
- Semmi sem dőlt még el Jaltában Európa felosztásáról
- Három kráter őrzi a tragikusan elhunyt Apollo-1 legénység emlékét a Holdon
- Kádár János nem volt jelen a Szent Korona visszatérésénél
- Konkrétumok nélkül, de a hidegháború végének reményével zárult a máltai találkozó
- Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap
- 10 tény a gyógyító királyokról tegnap
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője tegnap
- Prédikálás miatt jelentette fel Husz Jánost az érsek 2024.03.17.