2019 a periódusos rendszer nemzetközi éve

Ünnepélyes keretek között kedden Párizsban megkezdődött a periódusos rendszer nemzetközi éve, amelyet annak emlékére hirdetett meg az ENSZ-közgyűlés és az UNESCO, hogy Dmitrij Mengyelejev orosz tudós 150 éve alkotta meg a kémiai elemek periódusos rendszerét.

Dmitrij Mengyelejev 1869. március 6-án tette közzé az elemek periódusos rendszerét, a nevét is viselő Mengyelejev-táblázatot. Az orosz kémikus egy használható osztályozás kidolgozására törekedve kezdte vizsgálni a kémiai elemek atomtömegei közötti kapcsolatokat. Ezzel már mások is kísérleteztek, ám Mengyelejev szabályszerűséget vett észre: hogy ha az elemeket növekvő atomtömeg szerint sorba rakjuk, a táblázat a fizikai-kémiai jellemzők periodikusságát mutatja, ami lehetővé teszi a kémiai reakciók típusokba sorolását is. A periódusos rendszerben a vízszintes sorokat periódusnak, az oszlopokat csoportoknak nevezik, a függőleges oszlopok száma nyolc, amelyek hasonló tulajdonságú elemeket tartalmaznak.
   
A rendszer logikája alapján nem merte megváltoztatni az egyes elemek sorrendjét, az akkor ismert 63 elem mellett üres helyeket hagyott, sőt még az oda illő új elemek tulajdonságait is meghatározta. A rendszer helyessége 1875-ben bizonyosodott be, amikor felfedezték a Mengyelejev által eka-aluminiumnak nevezett anyagot, a galliumot, amely fizikai tulajdonságaival pontosan beleillett az üresen hagyott rubrikába, majd néhány év múlva a germániumot és szkandiumot.

A periódusos rendszer nemcsak a kémia, hanem a fizika és a biológia terén is rendkívül jelentős, egyedülálló eszköz, amely lehetővé teszi, hogy "megjósolják" új elemek megjelenését és tulajdonságait. A periódusos rendszer 118 eleme ismert az 1-es rendszámútól (hidrogén) a 118-as rendszámúig (oganesszon). A 113-as, 115-ös, 117-es és 118-as elemeket a Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Kémiai Szövetség IUPAC hivatalosan 2015 decemberében ismerte el. Javasolt neveiket: nihonium (Nh), moszkovium (Mc), tennesszin (Ts) és oganesszon (Og) 2016 júniusában jelentette be az IUPAC, hivatalossá pedig 2016 novemberében váltak.
   
A nemzetközi év keddi párizsi megnyitóján részt vett Mihail Kotyukov orosz tudományos és felsőoktatási miniszter, valamint számos tudományos akadémiai elnök. Ben Feringa, a 2016. évi kémiai Nobel-díjasok egyike tartott előadást a periódusos rendszer fontosságáról a társadalom és a jövő számára.
   
Az UNESCO idén számos rendezvénnyel, szimpóziummal ünnepli Mengyelejev felfedezését, középiskolásoknak versenyt rendez a periódusos rendszerről, világszerte neves tudósok fognak felkeresni iskolákat tudományos kísérleteket bemutatva. Az IUPAC július 5. és 12. között Párizsban tanácskozást tart az évfordulóhoz kapcsolódva. Szentpéterváron szeptemberben Mengyelejev munkásságáról és a kémiai felfedezések hasznosításáról rendeznek tudományos kongresszust.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2020

• Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
• Főszerkesztői köszöntő
• Az erotika stílusa: Josephine Baker
• A kis magyar–osztrák háború és következményei
• Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
• Erdélyi életstratégiák Trianon után
• A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
• A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
• Erdélyi fatányéros orosz jazzel