2021. nyár: Végzetes asszonyok
ITT támogathatsz bennünket

Évszázadokon át vadásztak a felfedezők a hatalmasnak képzelt, titokzatos déli kontinensre

2021. május 16. 17:09 Múlt-kor

A felfedezőknek mindig is megvoltak a maguk „Szent Gráljai”, olyan utak, vagy megismerésre váró célpontok, amelyek elérésére sokan indultak el. Afrika megkerülése, a Föld körülhajózása, vagy az északnyugati átjáró megtalálása ilyen célok voltak. A déli kontinensről szóló elképzelések már az ókorban felbukkantak, és akkor, amikor a hajózás fejlődése eljutott odáig, hogy a különböző birodalmak kimerészkedtek a déli tengerekre, számos felfedező és kalandor eredt a legenda nyomába.

Willem Janszoon 16. századi hajójának rekonstrukciója
Willem Janszoon 16. századi hajójának rekonstrukciója Sydney partjai közelében

Ismeretlen föld

Terra australis incognita, azaz az ismeretlen déli földrész. Sokáig ezen a néven szerepelt az a terület, amelynek a létét csak feltételezték. A 17-18. századra kristályosodott ki az az elmélet, amely szerint valahol a déli féltekén kell lennie egy nagy és hatalmas kontinensnek. Ekkoriban már mindenki tisztában volt azzal, hogy a Föld gömbölyű, de a tengereknek csak egy részét fedezték még fel, így nem tudták, hogy mi található a déli sark irányába.

A nagy déli kontinensről szóló elképzelés egyáltalán nem volt új: már Kr. e. 530-ban a tételéről híres Püthagorasz azt feltételezte, hogy a bolygó szféráinak kiegyensúlyozásához szükséges, hogy létezzen egy déli földdarab.

A Kr. e. IV. században Arisztotelész hasonlóképpen fogalmazott akkor, amikor kifejtette, hogy a déli sark körül szárazföldnek kell lennie, hasonlóan az északi pólushoz. Az ő elképzelését bővítette ki Klaudiosz Ptolemaiosz, a Kr. u. 2. században élt csillagász, aki szerint az Indiai-óceánt dél felől egy kontinens zárja le.

Ptolemaiosz Geographia című munkája a reneszánsz idején fellendülő térképkészítésnek vált az egyik fontos alapjává, így a déli kontinensről szóló elképzelés a felfedezésekkel együtt ismét megjelent a köztudatban. Hogy az Indiai-óceán nem teljesen zárt, arra az Afrikát megkerülő portugál felfedezők már akkor rájöttek, amikor Bartolomeu Dias 1488-ban elérte a Jóreménység-fokot.

A portugálok, és később a spanyolok felfedezéseihez nagyban hozzájárult az a tény, hogy a Közel-Keleten, és a Balkánon felemelkedett az Oszmán-Török Birodalom, amely elzárta, vagy legalábbis gazdaságtalanná tette az addigi kereskedelmi utakat. Afrika megkerülésével, majd Amerika felfedezésével kézzel fogható közelségbe került az ismeretlen déli kontinens felfedezése.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. nyár: Végzetes asszonyok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Klaudiosz Ptolemaiosz világtérképe, eredetileg a Kr. e. 2. századbólVasco Núñez de Balboa birtokba veszi a „déli tengereket, földeket, partokat és szigeteket” a spanyol uralkodópár, Ferdinánd és Izabella nevében egy 1860 körül készült metszetenÁlvaro de Mendaña de Neira„Ausztrália” első térképe Nicolas Vallards 1547-ben készült atlaszából„Luis Vaez de Torres megpillantja a York-fokot, 1606” az 1886-os „Ausztrália képes atlasza” című kiadványbólAbel Janszoon Tasman holland felfedező feleségével és lányával Jacob Gerritszoon Cuyp festményén, 1637.
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár