Évszázadokon át vadásztak a felfedezők a hatalmasnak képzelt, titokzatos déli kontinensre
2021. május 16. 17:09 Múlt-kor
A felfedezőknek mindig is megvoltak a maguk „Szent Gráljai”, olyan utak, vagy megismerésre váró célpontok, amelyek elérésére sokan indultak el. Afrika megkerülése, a Föld körülhajózása, vagy az északnyugati átjáró megtalálása ilyen célok voltak. A déli kontinensről szóló elképzelések már az ókorban felbukkantak, és akkor, amikor a hajózás fejlődése eljutott odáig, hogy a különböző birodalmak kimerészkedtek a déli tengerekre, számos felfedező és kalandor eredt a legenda nyomába.
Korábban
Ismeretlen föld
Terra australis incognita, azaz az ismeretlen déli földrész. Sokáig ezen a néven szerepelt az a terület, amelynek a létét csak feltételezték. A 17-18. századra kristályosodott ki az az elmélet, amely szerint valahol a déli féltekén kell lennie egy nagy és hatalmas kontinensnek. Ekkoriban már mindenki tisztában volt azzal, hogy a Föld gömbölyű, de a tengereknek csak egy részét fedezték még fel, így nem tudták, hogy mi található a déli sark irányába.
A nagy déli kontinensről szóló elképzelés egyáltalán nem volt új: már Kr. e. 530-ban a tételéről híres Püthagorasz azt feltételezte, hogy a bolygó szféráinak kiegyensúlyozásához szükséges, hogy létezzen egy déli földdarab.
A Kr. e. IV. században Arisztotelész hasonlóképpen fogalmazott akkor, amikor kifejtette, hogy a déli sark körül szárazföldnek kell lennie, hasonlóan az északi pólushoz. Az ő elképzelését bővítette ki Klaudiosz Ptolemaiosz, a Kr. u. 2. században élt csillagász, aki szerint az Indiai-óceánt dél felől egy kontinens zárja le.
Ptolemaiosz Geographia című munkája a reneszánsz idején fellendülő térképkészítésnek vált az egyik fontos alapjává, így a déli kontinensről szóló elképzelés a felfedezésekkel együtt ismét megjelent a köztudatban. Hogy az Indiai-óceán nem teljesen zárt, arra az Afrikát megkerülő portugál felfedezők már akkor rájöttek, amikor Bartolomeu Dias 1488-ban elérte a Jóreménység-fokot.

A portugálok, és később a spanyolok felfedezéseihez nagyban hozzájárult az a tény, hogy a Közel-Keleten, és a Balkánon felemelkedett az Oszmán-Török Birodalom, amely elzárta, vagy legalábbis gazdaságtalanná tette az addigi kereskedelmi utakat. Afrika megkerülésével, majd Amerika felfedezésével kézzel fogható közelségbe került az ismeretlen déli kontinens felfedezése.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


nyár
Múlt-kor magazin 2023
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- A marokkói bazárok kincsei
- A királyi konyha és a maradékok sorsa
- A marokkói bazárok kincsei
- A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
- Vonzó ellenfelek - Az amazonok
- Negyven éve mutatták be az István, a királyt
- Vonatrablással és fosztogatással töltötte az időt a Jesse-Younger banda 10:50
- Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben 10:14
- Amikor a múltunk szuvenírré válik: a régészet feketepiaca 09:31
- Nő a trónon: Tauszert és Egyiptom utolsó próbálkozása az egységre 08:13
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap