Egy új könyv cáfolja Tartésszosz elveszett városának mítoszát

A görög forrásokban a Földközi-tenger nyugati, mesés gazdagságú végpontjaként említett Tartésszoszt a 20. század közepe óta keresték a régészek Dél-Spanyolországban. Trója felfedezésének mintájára a kutatók egy központi palotával rendelkező fővárost próbáltak azonosítani az andalúziai partvidéken.

Santiago Castellanos, a Salamancai Egyetemen doktorált kutató a Pinolia kiadó gondozásában most megjelenő munkájában rámutat: a tudomány évtizedekig rossz paradigmát követett. Tartésszosz nem központosított királyság volt, hanem az időszámításunk előtti 9. századtól a térségbe érkező föníciai telepesek és az ibériai elit kulturális, valamint gazdasági csomópontjainak hálózata.

A tudományos szemléletváltást jól példázza az 1958-ban Sevilla közelében feltárt, huszonegy arany ékszerből álló El Carambolo-kincs újraértékelése. A leletet sokáig egy tartésszoszi uralkodó vagyonának tartották, ami hivatkozási alapként szolgált az önálló állam elmélete mellett. A modern régészeti kontextuselemzés azonban bizonyította, hogy a tárgyak egy föníciai szentélyhez tartoztak. A páratlan aranykincs így nem egy lokális hatalmi központ, hanem a Ciprustól a nyugati mediterránumig ívelő nemzetközi kapcsolatrendszer bizonyítéka.

A hálózati elméletet erősítik a spanyol Felsőbbfokú Tudományos Kutatási Tanács Sebastián Celestino Pérez vezette csoportjának 2015 óta zajló ásatásai a badajozi Casas del Turuñuelo lelőhelyen. A feltárás során egy i. e. 5. századi épületegyüttest azonosítottak, amely az Ibériai-félszigeten addig példátlan minőségű női szobrokat, és a keleti medencéből származó elefántcsont tárgyakat rejtett. A lelőhely különlegessége, hogy az épületet – feltehetően a hálózat hanyatlásának időszakában – egy nagyszabású, lovak tucatjainak feláldozását is magába foglaló rituálé keretében szándékosan semmisítették és zárták le.

A szakértők rámutatnak: a római hódítást megelőző évszázadokban a félsziget déli részén nem egy elszigetelt, homogén birodalom létezett, hanem eltérő hagyományokkal rendelkező népcsoportok mozaikja. Ezek a közösségek képesek voltak a távolról érkező technológiai újítások és rituálék befogadására, majd saját képükre formálására. Bár a Casas del Turuñuelo-i szentély lezárásának oka máig tisztázatlan, az új tudományos eredmények végleg lezárják az elveszett ibériai város utáni romantikus kutatások korszakát.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat