Egész életében a forradalmát hajszolta Vlagyimir Iljics Lenin

A bolsevikok

Az eddigre Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt nevet viselő szervezet 1903-ban Londonban tartotta második kongresszusát, ahol a párttagok önálló véleménynyilvánításának kérdésében szakadás következett be a szabadabb hozzáállású, Julij Martov vezette mensevikek (kisebbségiek) és az erős központi irányvonal betartatását kívánó Lenin vezette bolsevikok (többségiek) között. Az elmérgesedő konfliktus során Lenin elhagyta az Iszkra szerkesztőségét.

1904 tavaszára a párt teljes Központi Bizottsága a bolsevik irányvonalat képviselte, és új pártlap alakult Vperjod („Előre”) címmel.

1905. január 22-én a szentpétervári Téli Palota előtt tiltakozó tömegbe lőttek II. Miklós cár gárdistái, amivel kezdetét vette az 1905-ös forradalomként ismert turbulens időszak.

Lenin az emigráns kommunisták nagyobb mértékű beavatkozását követelte a hazai eseményekbe, amit a bolsevikok közül is sokan elleneztek.

Eközben Lenin egyre távolabb sodródott a konvencionális marxista gondolkodástól, és az oroszországi „eszer” (szociálforradalmár) mozgalom erőszakos szlogenjeit vette át.

A párt újabb kongresszusán lefektették a későbbiek folyamán marxizmus-leninizmus néven ismert ideológia alapjait: a munkásosztálynak szövetségre kell lépnie a parasztsággal a burzsoázia hatalmának megdöntésére.

Az 1905-ös forradalmat követő enyhébb politikai klímában Lenin visszatért Szentpétervárra, azonban a cár hamarosan berekesztette a dumát, és a forradalmárok elleni fellépésre utasította titkosrendőrségét.

Lenin ismét Svájcba települt át, majd az elkövetkező évek folyamán több európai nagyvárosban is megfordult.

Capri szigetén, 1908-ban

Az első világháború kitörése Krakkóban érte, orosz állampolgárként az Osztrák–Magyar Monarchia területén ellenséges idegennek számított, így internálták – miután azonban fény derült kiterjedt rendszerellenes tevékenységére, őt és feleségét is átengedték a semleges Svájcba.

A háború során amellett érvelt a nemzetközi szociáldemokrata mozgalom különféle fórumain, hogy az európai birodalmak háborúját átfogó, osztályalapú „polgárháborúvá” kell alakítani.

1. A lázadó diák
2. Az ifjú forradalmár
3. A bolsevikok
4. Forradalom és polgárháború
5. Betegség és halál

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére