2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Divatosra fűzve: a darázsderék tündöklése és bukása

2022. május 24. 14:50 Szentesi Réka

Orvosok és feministák 

A XIX. század második felében és a XX. század elején igen heves vita folyt a fűző problémájáról, elsősorban a sajtó hasábjain, de különálló orvosi értekezések, feminista kiáltványok is foglalkoztak a kérdéssel.

A Magyarországon ekkoriban megjelent, a témával foglalkozó orvosi írások több mint 40 különböző betegséget írtak a szoros fűzőviselet számlájára. A leggyakrabban említettek között találjuk a különböző csontok deformációját, a gerincferdülést, a légzőszervi megbetegedést, a légszomj okozta gyakori ájulást, az izomsorvadást, a gyomor- és bélrendszeri bántalmakat, a vetélést, a nőgyógyászati problémákat.

Gyanakvásra ad okot azonban, hogy olyan betegségek kialakulásával is a szoros fűzést vádolták, mint a tuberkulózis vagy a rák. Fontos megjegyezni, hogy bár a szóban forgó viselet nyilvánvaló kényelmetlenséggel járhatott, komoly és tartós egészségügyi problémát csak szélsőséges esetben okozhatott.

Századfordulós értekezésében Lantos Emil nőgyógyász lemondóan úgy fogalmazott, hogy „amit az orvosi igyekezet nem tudott megoldani (tudniillik a fűző elvetését), majd megoldja a feminizmus.” Valóban a női ruha reformjáért küzdők másik nagy csoportját alkották a nemek közötti egyenjogúságért küzdő aktivisták, hiszen a társadalmi státuszt jelölő öltözék elvetése jól összeegyeztethető volt elveikkel.

Egy olyan társadalmi berendezkedésben, ahol a nők boldogulása jellemzően azon múlott, hogy mikor és kihez tudnak férjhez menni, a divatos megjelenés alapvető jelentőséggel bírt számukra. Érthető tehát, hogy a szabad mozgást erősen korlátozó, a nők anyagi függését egyértelműen jelölő korabeli divatos ruha megváltoztatását az emancipációs mozgalom kulcskérdésének tekintették.

A divathölgyek minden orvosi és emancipációs érv ellenére ragaszkodtak a karcsú derekakhoz mindaddig, amíg a korszellem ezt diktálta. A szorosra fűzött derék ideáljával tulajdonképpen maga a divat végzett: a női testideál változása már az első világháború előtt megindult, de igazán csak az 1920-as években csúcsosodott ki. A társadalmi változásokkal, a nők tömeges munkába állásával, az emancipáció nagy fokú terjedésével párhuzamosan váltak mellőzötté a nőies vonalakat kihangsúlyozó ruhadarabok.

A divatos öltözék alapját azonban megint egy testideál képezte, amely ezúttal a fiús alakot éltette. A fűző nem tűnt el, csak átalakult ennek az új típusú szépségeszménynek megfelelően: már nem darázsderekat varázsolt, hanem a lapos formákat segített kialakítani, amelyeket a ruhák egyenes szabásvonalukkal és ejtett derékvonalukkal tovább erősítettek. Nem a fűző ment ki tehát a divatból, hanem a karcsú derék túlhangsúlyozása.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Thorstein Veblen, az elmélet megalkotójaCsaládi idill – valószínűleg – fűzőbenA fűző kellő meghúzására szolgáló legújabb masinériaA fűzőreklámok a kényelmet és a tartás javítását emelték kiA fűző a női vonzerőt volt hivatott hangsúlyozniA hölgyek gyakori ájulását az agy vérellátásának zavara is okozhattaAkár 40-45 cm kerületűre is csökkenhetett a darázsderékNem mindenkin állt úgy a fűző, mint a próbababákonAz 1920-as évek fiús-lapos divatja vetett véget a fűző uralmának

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár