175 éve halt meg Gyarmathi Sámuel

    1751. július 15-én Kolozsváron született. Szülővárosában, továbbá Nagyenyeden és Zilahon tanult, a nagyenyedi kollégiumban magántanító, segédtanító, majd köztanító is volt. 1776-tól ösztöndíjjal Bécsben járt egyetemre, ott szerzett 1782-ben orvosi oklevelet, s belépett a szabadkőművesek közé. 1780-tól részt vett a Magyar Hírmondó szerkesztésében, cikket írt a Szent Korona Bécsbe viteléről, s a lap pályázatára küldte be első nyelvészeti művét. (II. József 1785-es nyelvrendelete egyeduralkodóvá kívánta tenni a németet, ennek következtében került a közérdeklődés fókuszába a magyar nyelv védelmének, ápolásának ügye.) Pozsonyban hőlégballonnal is kísérletezett. 1782-ben Németországba utazott, ahol megismerkedett a kor neves tudósaival. 1783-84-ben Ráday Gedeon két fiának nevelője volt Pécelen, majd Pozsonyban, 1785-ben Nagyenyeden a Rhédey-családnál nevelő, de orvosi praxist is folytatott, később a Bethlen grófok orvosa lett. 1787-ben Hunyad vármegye orvosává választották, s Déván telepedett le. 1789-ben egy bécsi magyar újság pályázatára írta magyar nyelvtanát, mely 1794-ben jelent meg Okoskodva tanító magyar nyelvmester címmel, a második kötet kizárólag mondattannal foglalkozott. A majd hétszáz oldalas műben érződik a törekvés a nyelv egységesítésére. Érdekesek a j és ly kérdésére, vagy a szóvégi y alkalmazására vonatkozó fejtegetései - saját nevét is tudatosan írta i-vel.

1795-96-ban Göttingenben August Schlözer tanítványaként kezdett érdeklődni a magyar-finn nyelvhasonlítás iránt. 1796-98 közt ismét Göttingenbe utazott, itt írta - latinul - fő művét Affinitas lingua hungaricae cum linguis fennicae originis grammaticae demonstrata, azaz Affinitás, a magyar nyelvnek a finn eredetű nyelvekkel való rokonsága nyelvtanilag bebizonyítva címmel. Ezzel az összehasonlító nyelvtudomány egyik megalapozója lett, döntő szerepe volt a finnugor nyelvek rokonságának feltárásában és bizonyításában.

Addig a hangalaki hasonlóságok alapján vetették össze a nyelveket, többnyire hibásan. Elsőként Gottfried Wilhelm Leibniz vetette fel a 17. században, hogy az írott és egyéb forrásokat nélkülöző népek eredetét nyelvükből kellene levezetni. Sajnovits János 1770-ben adta ki Demonstratióját a lapp-magyar rokonságról. Az Affinitas Sajnovics nyomán indult, de már nem csak a lapp, hanem a finn és az észt nyelvvel is egybevetette nyelvünket, kidolgozatlanul maradt harmadik fejezetében pedig a szerző valamennyi finnugor nyelvvel kapcsolatosan közöl különféle igei és névszói paradigmákat, számneveket és szóhasonlításokat.

Az Affinitás az egész korabeli nyelvtudományra hatott, bár azok közé az alkotások közé sorolható, amelyekre hivatkozni szoktak ugyan, de kevesen olvasták őket - jellemző, hogy magyarul csak 1999-ben jelent meg. Gyarmathi 1798-tól ismét Bethlenék szolgálatába állt, 1800-tól a zilahi református kollégium tanára lett. 1809-ben vonult nyugalomba, a nagybúni Bethlen-birtokon élt. Itt írta harmadik nagy művét, a majd ötezer szót tartalmazó Vocabulariumot (Szótár, mellyben sok magyar szókhoz hasonló idegen nyelvbeli szókat rendbe szedett Gyarmathi Sámuel orvos doctor...). Az 1816-ban megjelent leíró jellegű munka a magyar etimológiai szótár fontos elődje: 57 nyelvben kutatta szavaink eredetét, s hangsúlyozta a nyelv változásainak természetességét.

Gyarmathi volt az első, aki következtetés útján jutott nyelvi alakokhoz, s ezeket bizonyítékként is használta. Valószínűleg az ő példája nyomán terjedt el világszerte az ilyen alakok jelölésére a szavak előtt a csillag alkalmazása. Célja egy, a latintól független magyar nyelvtan megalkotása volt. Nyelvszemlélete a maga korában igen modernnek számít, a nyelvre elsősorban a rendszert, a szerkezeti és képzési sajátosságokat tartja jellemzőnek. Gyarmathi felismerte, hogy török-tatár eredetű szavaink jövevényszavak, az egykori együttélés maradványai, s arra is rájött, hogy a történeti változások a szavak hangalakjában és jelentésében is tükröződnek.

(Panoráma, Sajtóadatbank)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. A közjogi rendszer átalakítása Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A rendszerváltoztatás belülről
• Kilincs a túloldalon
• A bölcs „tolmács”
• Az én 89-em
• A Kádár-rendszer darázsfészke
• Moderata durant: az önmérséklet megedz
• A kór újra támad
• Kormányzás ellenszélben
• Antall József közelről