Légiháború Magyarországon
2005. március 8. 11:29 Schieber József, Magyar Polgári Védelmi Szövetség
Hatvan esztendeje annak, hogy a Szövetséges hadászati légierő megkezdte hazánk bombázását.
Az intenzív légi hadviselés főcsapása Budapestet érte
| ||||||
A "FRANTIC" hadművelet során (1944. június 2. - szeptember 19.) 600 támadó gép főcsoportosítása Debrecent bombázta. A jobb szárny Nagyváradot, Kolozsvárt, Szegedet, Balmazújvárost, a balszárny pedig Szolnokot és Miskolcot támadta, mégpedig zavartalanul, mivel Szolnok és Miskolc kivételével egyetlen hatékony légvédelmi löveg nem védte a magyar városokat.
A főváros elleni legnagyobb bombatámadás az 1944. július 2-ai volt. A bevetési parancsban meghatározott célpontok: az almásfüzítő-i kőolaj-finomító, a szolnoki vasúti híd különleges irányított bombákkal (nem találták el), a Weis Manfréd Művek és a Shell Olajfinomító, a dunaparti, a rákosrendezői és a nyugati rendező pályaudvarok voltak. A támadó kötelékek rendkívül heves vadász elhárítással és légvédelmi tűzzel találkoztak. A légvédelem hatékonysága megzavarta a pontos célzást, ezért a hadművelet folyamán 5269 polgári lakos vesztette életét.
Figyelemre méltó tapasztalat, amely a légoltalmi intézkedések hatékonyságát és szükségességét húzza alá: amíg a főváros belső kerületeiben, ahonnan nem telepítették ki a lakosságot, 310-en haltak meg, míg a kitelepített lakosságú kerületi részeken csak 15-en, Csepelen pedig egyetlen halott sem volt.
Az intenzív légi hadviselés főcsapása Budapestet érte: csak szeptember 1-e és 20-a között 10 nagy erejű bombatámadás érte a fővárost. Elsősorban vasúti hídjait és rendező pályaudvarait bombázták: szeptember 17, 18. nappal, 18, 19 éjszaka, 20 nappal, 20. 21 éjszaka. Ez utóbbi egyébként a szovjet távolsági bombázók első nagy erejű bombatámadása volt Budapest ellen. Ezután lelassult az ütem, várták Magyarország kiugrását.
A főváros bombázását a Vörös Hadsereg légiereje vette át. A Szövetségesek az erőkifejtést a Dunántúlra és a Felvidékre helyezték át, utolsó jelentősebb bombatámadásuk 1945. március 4-én Sopront, 27-én Szombathely vasútállomásait, illetve repterét érték.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
- A leves, amely megállított egy háborút
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
- A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
- Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.