Légiháború Magyarországon

Kárfelszámolás szünet nélküli bombatámadások között

Budapest főváros polgármestere éjjel-nappal állandóan működő - orvosokkal és ápoló személyzettel, mentőjárőrökkel ellátott - segélyhelyeket állított fel. A korabeli lapok közlik a segélyhelyek adatait, ahová a támadások után a sérültek beszállíthatók, vagy könnyű sérülés esetén be tudnak menni. A segélyhelyek nagy részét iskolákban, egészségügyi intézményekben, elöljáróságokon és vásárcsarnokokban rendezték be, szerelték fel.

A fővárosi és környéki megyei városi, községi légoltalmi szerveztek viszonylag hamar úrrá lettek a helyzeten. A légoltalmi szervezetek mellett a honvédség tűzszerészeit és a rendelkezésre álló alakulatokat is bevetették. A korabeli sajtó adatai szerint a mentő- és elsősegélynyújtó munkákat április 5-ére befejezték, ami szervezett és gyors munkának minősíthető. Április 6-án már eltemették az új Köztemetőben a támadás áldozatait, köztük 46 felismerhetetlen és azonosíthatatlan holtestet, akiket közös sírba helyeztek. Az azonosítottakat ún. "nagy sírba" temették.

Az első és meglepetésszerű légitámadás tapasztalatait a légoltalmi parancsnokság  jól hasznosította, mivel a későbbiekben a légitámadásokat követően 1-2 órán belül mindenütt szervezetten meg tudták kezdeni a mentő-, kárfelszámoló munkálatokat.

A szünet nélküli bombatámadások megrázták az egész országot. Mindenki mentette a menthetőt, a bombázások ártatlan áldozatait, az asszonyokat, gyermekeket, öregeket. A légoltalom soraiban mindenki ott dolgozott, kezdve a katonáktól a Légoltalmi Liga Leánygárdájáig.

Az elismerésre méltó munka ellenére a tavasszal, és a nyár elején tapasztalt hatalmas nekibuzdulással végzett munka lendülete - főleg erkölcsi tartása, hangulata - megtört. A szünet nélküli bombatámadás-sorozat ráébresztette az ország nem politizálható többségét is, hogy a háborút elvesztettük. A további harc céltalan és csak felesleges áldozatokat követel.

1944. október 15-ével Horthy elvetélt kiugrási kísérletével és a nyilas hatalomátvétellel gyakorlatilag széthullott az addig jól összefogott és hatékonyan működő Magyar Légoltalom. Az országot még jó néhány pusztító erejű amerikai támadás éri, így például 1944. december 6-án Sopront és Szombathelyet, március 4-én ismételten Szombathelyet és Sopront - utóbbi katasztrofális méretű és erejű volt, feltehetően mintegy 2500-an vesztették életüket. E támadások utáni mentésbe azonban már csak a helyi légoltalmi vezetés tud valamelyest beavatkozni. A központi vezetés megszűnt.

1. Az intenzív légi hadviselés főcsapása Budapestet érte
2. Légoltalmi mentés: 2-300 ezer kitelepülő
3. Kárfelszámolás szünet nélküli bombatámadások között
4. Végső számvetés

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején