2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Légiháború Magyarországon

2005. március 8. 11:29 Schieber József, Magyar Polgári Védelmi Szövetség

Légoltalmi mentés: 2-300 ezer kitelepülő

1944. április 3-án az országot a szó szoros értelmében elérte a háború. A székesfőváros tanácsnoki kara a támadás után azonnal, már a kora délutáni órákban rendkívüli értekezletet tartott dr. Brody László helyettes polgármester elnökletével, hogy meghozzák a szükséges intézkedéseket. Határoztak a kibombázottak azonnali elhelyezéséről és ellátásáról. A légitámadások károsultjai meleg étkezést kaptak a lakásukhoz közel eső hatósági főzőhelyek egyikén.

A polgármester felhívta a károsultak figyelmét, hogy a támadást követő 3 napon belül keressék fel a lakásuk szerinti illetékes kerületi elöljáróságok népjóléti osztályát nyilvántartásba vétel, élelmiszerjegyekkel való ellátás céljából. Hasonlóképpen szabályozták az ellátást a főváros környéki városokban és községekben, Kispesten, Pestszenterzsébeten, Soroksáron, Csepelen; megszervezték a ruhanemű és az azonnali pénzsegély juttatását is.

Április 4-én összeült a kormány. Első intézkedésével azonnal kiterjesztette a statáriumot a légiriadó alatt elkövetetett minden nagyobb bűntényre, rablásra, fosztogatásra, gyilkosságra.

A légoltalmi kiürítési kormánybiztos - aki egyben a légoltalom országos parancsnoka volt - még aznap közleményt adott ki Budapest és közvetlen környékének - Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest megyei városok, valamint Albertfalva és Csepel községek - kiürítésére.

Nem költözhettek ki: a közlekedési vállalatok személyzete, a hadiüzemekben dolgozók, a tűzoltók, a pénzintézeti dolgozók, orvosok, gyógyszerészek, szülésznők, a temetkezési vállalatok dolgozói, élelmiszer-kereskedők, a kisiparosok többsége, valamint a légoltalmi szervezetekbe beosztottak. Ők kötelesek voltak helyükön maradni. Felhívták a lakosság figyelmét, hogy az elszállítás városrészenként, a legrövidebb időn belül megtörténik.

Aki önként kiköltözött, lakásutalványt kapott. Előnyben részesítették azokat, akik rokonokhoz, ismerősökhöz költöztek. A kitelepítendő lakosságot két kategóriába osztották, elsőbe tartoztak a közhivatalok, valamint a hadiüzemek dolgozói, akiknek a kitelepítését az iparügyi miniszter, illetve a hivatal vezetője, a másodikba a lakosság többi részét sorolták. Kényszerelhelyezést csak a kibombázott, hajléktalanok elhelyezése esetén alkalmaztak.

Az első kitelepítő vonatok április 7-én indultak. A napi sajtó rendszeresen közölte honnan és mikor indulnak szerelvények. A lakosság szigorú ütemterv szerint a fővárosi pályaudvarokon létesített berakodási helyekről induló szerelvényeken hagyta el a fővárost.

A kitelepülők számáról nincs megbízható adat, azonban a vonatok nagy számából mintegy 2-300 ezer főre lehet következtetni. A következtetések szerint a veszélyeztetett területek (Bp. IX., X., XII. kerületek, Csepel, Pestszenterzsébet, Újpest, stb.) lakosságának nagy része elhagyta lakhelyét. E számítás helyességét igazolja, hogy a későbbi támadások során, e helyeken már lényegesen kisebb volt a lakosság vesztesége.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár