Etiópia legősibb keresztény műemléke

Korábban az axúmi obeliszk Rómában veszteglése, nemrégiben pedig a brit kormánytól visszakövetelt kegytárgyak kapcsán írtunk Etiópiáról. Egy szenzációs régészeti eredmény ismét ráirányította a figyelmet az afrikai ország 25 milliós keresztény közösségére - sőt, az egész épített világörökségre.

Újabb vizsgálatok szerint ugyanis Etiópia legősibb keresztény műemléke még sokkal régebbi, mint eddig gondolták. A tudósok eddigi véleménye szerint a Lalibelában fekvő, 11 sziklába vájt templomból álló épület-komplexum i. sz. 1200 körül keletkezhetett. Egy brit régész azonban azt állítja: a később templomként használt helyiségek eredetileg erődítménynek készültek - méghozzá fél évezreddel korábban.

"A felfedezésnek köszönhetően egészen másképp kell értelmeznünk Afrika legismertebb, őslakosok által emelt keresztény műemlékét" - állítja David Phillipson, a Cambridge-i Egyetem afrikai régészettel foglalkozó kutatója. A tudós tanulmánya szerint - mely jövőre lát napvilágot teljes egészében - a tizenegyből két szentély (a Merkuriosnak, egy helyi szentnek és Gábriel arkangyalnak szentelt templom) eredetileg egy erődkomplexum palotái voltak. Egy harmadik, ugyaneben a korai időszakban kivájt templom később a szűz mártírok temploma lett.

A Merkurios- és a Gábriel-templomok olyan helyeken épült, amiket szemmel láthatólag jól lehet védeni. Feltehetőleg egy erődrendszer részei voltak, melyet az Axúmi Birodalom felbomlását követő, politikailag instabil időszakban építettek az i. sz. 7. század közepén. Fénykorában - mely az i. sz. 3. és 6. század közé esett - ez a birodalom uralta Etiópia és Eritrea északi részét, időnként a mai Jemen területét, sőt, olykor a Nílus völgyét is.

Phillipson Lalibela építészeti stílusára, az épületrészek közötti összefüggésekre és Etiópia más építményeivel való összehasonlításra alapozza elméletét. Véleménye szerint a 11 templomból legalább négyet kifejezetten vallási célra építettek a 10. vagy 11. században, további 3-4 templomot pedig a 13. század közepén. Phillipson szerint utóbbi időszak - melyre eddig a templomokat datálták - nem az építkezések kezdete volt, csupán ekkor tett szert a komplexum a legnagyobb vallási jeletőségre történelme során.

Az új kutatási eredmények arra a kapcsolatra is rávílágítanak, mely a kereszténységet a 4. században felvevő axúmi civilizáció és a késő-középkori Etiópia között fennállt. Az axúmi templomok számos építészei megoldását ugyanis viszontláthatjuk Lalibela 10. és 11. században a sziklákból kivájt templomain - olvasható az Archaelogy.org régészeti szakportálon.