A netre került a Petrarca-kiállítás
2004. szeptember 24. 09:40
A Pennsylvaniai Egyetem kiállítást rendezett Petrarca születésének 700. évfordulójára, melynek anyaga már a neten is megtekinthető.
Korábban
Gyönyörűen illusztrált kéziratok, kódexek és nyomtatott könyvek mutatják be Petrarcát, az olasz nyelvű szerelmi líra atyját, kinek költeményei a következő fél évezredben meghatározták az olasz és európai szerelmi költészetet. A szerelmi lírán kívül Petrarca számos más műfajban is alkotott: bukolikus verseket, leveleket és prózát is írt, méghozzá nem csak olaszul, hanem latinul is. Sőt, utóbbi nyelven sokkal híresebb és népszerűbb volt saját korában, mint az ekkortájt kialakulóban lévő olasz irodalmi nyelven.
A kiállítás bemutatja a reneszánsz cenzorok tevékenységét is, akik közül nem mindenki rajongott a költőért. Megtekinthető még az illusztrátorok és könyvkötők munkássága is. Jóllehet a kiállítás középpontjában Petrarca áll, néhány követője is helyet kapott a tárlaton: a kiállított könyvek a 15. és a 18. század eleje között keletkeztek. Petrarca életének főbb helyszíneit 19. századi fotók illusztrálják.
A kiállítás aprólékos részletességgel mutatja be Petrarca életének szakaszait és költeményeinek titkait. A csodálatos kódexlapok kedvéért feltétlenül érdemes végigböngészni a virtuális kiállítást.
Francesco Petrarca 1304-ben született a toszkániai Arezzo városában, ahonnan Avignonba költözött és ott folytatott jogi tanulmányokat. Később kisebb papi méltóságokat is viselt, majd íróként, tudósként és diplomataként körbeutazta Franciaországot, Flandriát, Brabantot, a Rajna-vidéket és az egész Appennini-félszigetet.
Kora intellektuális és irodalmi életének központi figurája volt. 1341-ben Rómában költőfejedelemmé koronázták, ám ő koronáját a Szent Péter Bazilikában az apostolok sírja elé helyezte - kifejezve ama vágyát, hogy megpróbálja összekapcsolni a klasszikus hagyományt és a kereszténységet. Arquában halt meg 1374-ben. Mikor rátaláltak, a keze egy Vergilius-kéziraton nyugodott.
Petrarca utoljára 2003-ban került a tudományos érdeklődés középpontjába: patológusok egy 19. századi vizsgálat eredményeit akarták igazolni az exhumált csontvázon. Az akkori eredmények szerint ugyanis a költő meglepően magas termetű volt (183 cm).
A vizsgálat azonban újabb rejtélyt szült: kiderült, hogy a sírban talált koponya nem Petrarcáé. Azóta sem sikerült tisztázni, hová lett a költő koponyája, és hogy kinek a feje került a sírba.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Nagy-Britannia
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában
- Gyakran merített ihletet gyilkossági ügyekből a thriller mestere, Alfred Hitchcock
- Árulás és részegség miatt bukott el az amerikaiak támadása az angol kikötő ellen
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata
- A brit kormányzat kénytelen volt eleget tenni a zendülő matrózok követeléseinek
- Sajátos humorával színesítette diplomáciai küldetéseit Fülöp herceg
- Galtierinek bukást, a „Vasladynek” népszerűséget hozott a falklandi háború
- London lakosságának nem tetszett a legendás gyémánt
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel tegnap
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét tegnap
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája tegnap
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat 2024.05.06.
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét 2024.05.06.
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud 2024.05.06.
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját 2024.05.06.