2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

A netre került a Petrarca-kiállítás

2004. szeptember 24. 09:40

A Pennsylvaniai Egyetem kiállítást rendezett Petrarca születésének 700. évfordulójára, melynek anyaga már a neten is megtekinthető.

Gyönyörűen illusztrált kéziratok, kódexek és nyomtatott könyvek mutatják be Petrarcát, az olasz nyelvű szerelmi líra atyját, kinek költeményei a következő fél évezredben meghatározták az olasz és európai szerelmi költészetet. A szerelmi lírán kívül Petrarca számos más műfajban is alkotott: bukolikus verseket, leveleket és prózát is írt, méghozzá nem csak olaszul, hanem latinul is. Sőt, utóbbi nyelven sokkal híresebb és népszerűbb volt saját korában, mint az ekkortájt kialakulóban lévő olasz irodalmi nyelven.


A kiállítás bemutatja a reneszánsz cenzorok tevékenységét is, akik közül nem mindenki rajongott a költőért. Megtekinthető még az illusztrátorok és könyvkötők munkássága is. Jóllehet a kiállítás középpontjában Petrarca áll, néhány követője is helyet kapott a tárlaton: a kiállított könyvek a 15. és a 18. század eleje között keletkeztek. Petrarca életének főbb helyszíneit 19. századi fotók illusztrálják.


A kiállítás aprólékos részletességgel mutatja be Petrarca életének szakaszait és költeményeinek titkait. A csodálatos kódexlapok kedvéért feltétlenül érdemes végigböngészni a virtuális kiállítást.


Francesco Petrarca 1304-ben született a toszkániai Arezzo városában, ahonnan Avignonba költözött és ott folytatott jogi tanulmányokat. Később kisebb papi méltóságokat is viselt, majd íróként, tudósként és diplomataként körbeutazta Franciaországot, Flandriát, Brabantot, a Rajna-vidéket és az egész Appennini-félszigetet.


Kora intellektuális és irodalmi életének központi figurája volt. 1341-ben Rómában költőfejedelemmé koronázták, ám ő koronáját a Szent Péter Bazilikában az apostolok sírja elé helyezte - kifejezve ama vágyát, hogy megpróbálja összekapcsolni a klasszikus hagyományt és a kereszténységet. Arquában halt meg 1374-ben. Mikor rátaláltak, a keze egy Vergilius-kéziraton nyugodott.


Petrarca utoljára 2003-ban került a tudományos érdeklődés középpontjába: patológusok egy 19. századi vizsgálat eredményeit akarták igazolni az exhumált csontvázon. Az akkori eredmények szerint ugyanis a költő meglepően magas termetű volt (183 cm).

A vizsgálat azonban újabb rejtélyt szült: kiderült, hogy a sírban talált koponya nem Petrarcáé. Azóta sem sikerült tisztázni, hová lett a költő koponyája, és hogy kinek a feje került a sírba.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár