Az első török kaganátus nyomában

Bronzcsat (Forrás: Az Altaj Állami Egyetem Sajtószolgálata)

Nemzetközi együttműködés a sztyeppék múltjáért

Az Altaj Köztársaságban, az Uszt-Koksa körzet Katanda-I lelőhelyén különleges régészeti felfedezés történt. A leletek az első török kaganátus korából, a Kr. u. 6–7. századból származnak, és új bizonyítékokat adnak az Altaj régió kora középkori szerepéről.

A kutatás a „Katanda–2025” nemzetközi expedíció részeként zajlott 2025 nyarán. Az Altaj Állami Egyetem, a kazahsztáni Margulan Régészeti Intézet és az Al-Farabi Kazah Nemzeti Egyetem szakemberei közösen dolgoztak. A csapat vezetője, Nyikolaj Seregin professzor szerint a feltárt rituális kőburkolatok a török temetkezési hagyományokhoz kapcsolódnak.

Bár a kőburkolatok ritkán rejtenek tárgyi emlékeket, most kivételes leletek kerültek elő: egy miniatűr vas lándzsahegy, egy bronz övcsat, egy vas véső és övtöredékek.
„Ezek a felfedezések egyedülállóak” – mondta Seregin professzor. – „A miniatűr lándzsahegy és más tárgyak nem csupán ritkaságok, hanem kulturális jelek, amelyek segítenek jobban megérteni a korai török nomádok rituáléit és anyagi kultúráját.”

Az első török kaganátus bizonyítékai

A radiokarbonos elemzések szerint a leletek az első török kaganátus idejéből származnak. Ez a nomád birodalom a 6. század közepén jött létre, és rövid fennállása ellenére hatalmas területekre terjesztette ki befolyását. Az új bizonyítékok megerősítik: az Altaj-hegység a politikai központ áthelyezése után is a nomád civilizáció egyik legfontosabb központja maradt.

A Katanda-I lelőhely a Belukha-hegy közelében található. A bronzcsat és az övtöredékek a kézművesség fejlettségét bizonyítják, a vasvéső a mindennapi használati tárgyakra utal. A legizgalmasabb lelet azonban a miniatűr lándzsahegy, amely valószínűleg rituális vagy megemlékezési gyakorlatokhoz kapcsolódott.

Ablak a nomád civilizációra

A Katanda-I lelőhely felfedezései ritka betekintést nyújtanak a kora középkori nomádok életébe. Nemcsak a tárgyak árulkodnak a múlt kultúrájáról, hanem a régészet együttműködő jellegét is mutatják. Orosz és kazah kutatók közösen tárják fel a sztyeppék múltját.
„Minden egyes új felfedezés közelebb visz minket annak megértéséhez, hogyan alakította az első török kaganátus a szomszédos államok történelmét” – tette hozzá Seregin professzor.

A „Katanda–2025” expedíció a következő években is folytatódik. A tudósok abban bíznak, hogy újabb bizonyítékok kerülnek elő az Altaj-hegység kulcsszerepéről az eurázsiai történelemben. Egyelőre a miniatűr lándzsahegy, a bronzcsat és a véső a kézzelfogható kapocs egy olyan nomád birodalomhoz, amely egykor a sztyeppék szívét uralta.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?