Római tumulus a semmi közepén
2025. november 12. 16:05 Múlt-kor
Wolkertshofen határában, Nassenfels község területén egy 12 méter átmérőjű római tumulus alapját tárták fel. A kőgyűrű belseje üres: sem csont, sem melléklet nem került elő. A régészek szerint valószínűleg cenotaph állt itt, egy római út mellett, egy vidéki birtok („villa rustica”) szomszédságában. A lelet különlegesen ritka Raetia tartomány térségében.

(Forrás: Archäologiebüro / Dr. Woidich GmbH)
Korábban
Római tumulus a római út mentén
A feltárás Wolkertshofenben, Nassenfels községben zajlott egy esővíztároló medence építésekor. A helyszín egy ismert római kori út mellett fekszik, amely Nassenfelst az Altmühl-völggyel kötötte össze. A közelben egy villa rustica nyomai is azonosíthatók.
A régészek egy gondosan rakott, kör alakú kőalapot dokumentáltak, 12 méteres átmérővel. A körhöz egy négyzetes toldalék csatlakozik, feltehetően jelölő- vagy szobortalapzat. A forma és a kivitel temetkezési dombra, azaz római tumulus-ra utal. Ilyen építmények Raetiában ritkák.
Üres belső: cenotaph lehetett
A kör belsejében sem emberi csont, sem sírmelléklet nem került elő. A hiány nem bolygatásra, hanem szándékosságra utal. A legvalószínűbb értelmezés a cenotaph: egy jelképes sír, amely egy máshol eltemetett személy emlékét őrizte. A reprezentatív elhelyezés – út mentén, birtok közelében – a társadalmi rangot hangsúlyozhatta.
Raetia és a hagyományok
Raetia tartomány a mai Dél-Németország egyes részeit, Svájc és Tirol területeit foglalta magában. A dombok, halmok hagyománya a bronz- és vaskorban is jelen volt, a római korban pedig új jelentést kaphatott. Livius a raetiánokat etruszk eredetűnek tartotta – a kulturális hatások keveredése ezért nem meglepő.
„Emlékhely és rangjelző”
A feltárást vezető intézmény szerint a wolkertshofeni síremlék egyszerre szolgált emlékhelyként és a családi státusz kifejezéseként. Mathias Pfeil professzor úgy fogalmazott: ilyen korú és méretű emlékre itt nem számítottak; a tumulus a fontos római út mellett jól látható jel volt az elhunyt tiszteletére.
Miért fontos a felfedezés?
A római tumulus kőalapja kivételes állapotban maradt meg. A Bajorország területén ritka, nagyméretű, kör alakú sírépítmény új adalék a római kori emlékezet- és temetkezési gyakorlatok kutatásához. A lelet különösen értékes, mert csontok és mellékletek hiányában is pontosan kirajzolja az emlékmű szerkezetét és szerepét.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban 20:05
- Különös viking sír Norvégiában 18:05
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából 16:05
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában 15:30
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén 14:05
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története 12:05
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül tegnap
- Arábia – az ősi illatok földje tegnap














