A teutoburgi csata: amikor három légió elveszett

Illusztráció

Előzmények: Róma és Germánia találkozása

A Kr. e. 1. században Iulius Caesar gall háborúi során a római fennhatóság elérte a Rajnát. Ettől kezdve a folyó nyugati partja tartósan Rómához tartozott, sőt Caesar hadjárataival rövid időre a Rajnán túlra is átkelt.

Augustus idején a cél már az volt, hogy a birodalom határát a Rajnától az Elbáig tolják ki, új provinciát hozva létre Germániában. A helytartó, Publius Quinctilius Varus a római közigazgatás bevezetésével, adókivetéssel próbálta megszilárdítani az uralmat.

Ekkor lépett színre Arminius, a cheruszk törzsből származó hadvezér, aki római katonai kiképzést kapott és lovagi rangot is szerzett. Bár Varus bizalmát élvezte, titokban germán szövetséget szervezett a rómaiak ellen.

A csata: három légió pusztulása

Kr. u. 9 szeptemberében Arminius félrevezető hírekkel rávette Varust, hogy kelet felé vonuljon egy állítólagos felkelés leverésére. A hosszú menetoszlopban haladó római haderő – a XVII., XVIII. és XIX. légió mintegy 20–25 ezer katonával – szekerekkel és kísérőkkel együtt a Teutoburgi-erdő sűrű rengetegében mozgott.

A germánok a szűk ösvények mellett árkokat ástak, barikádokat emeltek, majd a hegyoldalakról támadtak. A rómaiak nem tudtak harcrendbe állni, eső és sár nehezítette helyzetüket.

A harc három napig tartott. A római sereg morálja összeomlott, Varus pedig, hogy elkerülje a fogságot, öngyilkosságot követett el. A három légió teljesen megsemmisült, sasjelvényeik (aquilae) a germánok kezére kerültek.

Utóhatás: a birodalom határainak újrarajzolása

A vereség híre mélyen megrázta Rómát. Suetonius szerint Augustus hónapokig gyászolta a veszteséget, így kiáltva: „Quintili Vare, legiones redde!” („Quinctilius Varus, add vissza a légióimat!”).

A birodalom terjeszkedése az Elbáig meghiúsult, a Rajna vált a tartós határvonalává. Bár Tiberius és Germanicus hadjáratai során Róma megpróbált bosszút állni, és Kr. u. 15–16-ban visszaszerezte az elveszett sasokat, tartós hódításra többé nem vállalkozott.

A Rajna–Duna vonal évszázadokon át határ volt a római és a germán világ között, maradandó kulturális következményekkel Európa későbbi történetére.

A teutoburgi csata később a német nemzeti mítosz részévé vált. Arminiust (Hermann néven) a 19. században szabadsághősként ünnepelték, és Detmold közelében monumentális emlékművet emeltek tiszteletére.

A történetírás ma is úgy tekint az eseményre, mint a római hadtörténet egyik legsúlyosabb vereségére, amely egyszerre mutatta meg a birodalom erejét és határainak korlátait.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2019

• Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
• Az 1990. októberi taxisblokád
• Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
• 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
• A zselízi Eszterházy-kastély
• 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
• A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
• A Drechsler-palota különc asztaltársasága
• Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől