Nurágikus kultúra: eredet, hanyatlás és az örökség

Illusztráció

Mi az a nurágikus kultúra?

Szardínia jellegzetes kőtorony-építményei, a nurágok adták nevét a sziget bronzkori és vaskori világának. Több mint hétezer ismert nurág áll ma is a szigeten, de eredetileg ennél jóval több lehetett. Ezek a monumentális építmények a középső bronzkorban jelentek meg, és a korai vaskorig fejlődtek.

Eredet: helyi gyökerek és külső hatások

A nurágikus kultúra döntően helyi alapokon fejlődött ki. A Bonnanaro-kultúra (i. e. 1800–1600) tekinthető a közvetlen előzménynek, amelyben a harangedényes kultúra (Bell Beaker) fegyver- és kerámiaformái is megjelentek. Régészeti és genetikai adatok szerint a lakosság többsége autochton volt, vagyis Szardínia őslakóiból állt, akik fokozatosan formálták át közösségeiket a bronzkor kihívásaihoz. Külső befolyások inkább kereskedelmi és kulturális átvételekben jelentkeztek, nem bevándorlásban.

A társadalom klánokba szerveződhetett, élükön helyi vezetőkkel. A nurágikus nép nyelve nem ismert, mivel írott forrás alig maradt fenn. Késői rövid feliratok és antik szerzők említései bizonytalan képet adnak. A vallás fontos elemei a vízhez kötődtek: szent kutak és források szolgáltak szertartások helyszínéül. A temetkezés kollektív volt: az „óriások sírjai” félig kör alakú előterű, monumentális közösségi sírok.

Nurágok: mérnöki remekek

A nurág tornyokat szárazon illesztett kőtömbökből emelték. Belső tereik gyakran álboltozatosak, spirális lépcsőkkel. A legegyszerűbb formák egytornyosak voltak, a legösszetettebbek erődítmény-rendszerré bővültek.

• Santu Antine (Torralba): háromszintes torony, folyosórendszerrel, a legbonyolultabb építmények egyike.
• Su Nuraxi (Barumini): központi torony, négy saroktoronnyal és körülötte faluval. Giovanni Lilliu 1950–57-es ásatásai feltárták az egész együttest, amelyet az UNESCO 1997-ben világörökséggé nyilvánított.

A nurágikus társadalom fejlett kézművességet folytatott: bronz- majd vasfegyvereket, eszközöket, díszeket készített. A gazdaság alapja a földművelés (gabona, szőlő) és az állattenyésztés (juh, kecske, szarvasmarha) volt. A közösségek aktívan részt vettek a mediterrán cserehálózatban: kapcsolatban álltak az égei és ciprusi világgal, valamint Itáliával.

Mi lett a nurágikus kultúrával?

A kultúra nem hirtelen tűnt el, hanem fokozatosan olvadt be a nagyobb mediterrán világba.

• A Kr. e. 9–8. századtól a föníciaiak telepeket alapítottak a partvidéken.
• A pun Karthágó a Kr. e. 6–3. században átvette a tengeri kereskedelmi hálózat feletti uralmat.
• A római hódítás (Kr. e. 238) után Szardínia provincia lett. A belső hegyvidék népeit a források barbaricini néven említik – ők lehettek a nurágikus lakosság utódait.
• A nurágok egy része még évszázadokig használatban maradt, de az új építkezések megszűntek. Nyelvük és intézményeik eltűntek, ám monumentális építményeik fennmaradtak.

Nyitott kérdések

A régészek máig vitatják, mi volt a nurágok fő funkciója. Erődítmények? Lakóhelyek? Szertartási központok? Valószínű, hogy mindhárom szerep előfordult, helytől és időtől függően. Írásos források hiányában a válaszokat az építészeti részletek és a leletek alapján próbálják megközelíteni.

A nurágikus kultúra Szardínia egyedülálló, bronzkori és vaskori civilizációja volt. Helyi gyökerekből indult, mediterrán hatásokkal gazdagodott, majd fokozatosan beolvadt a pun és római világba. Nyelvük eltűnt, de a monumentális nurágok, szent kutak és sírépítmények ma is az emberiség közös örökségei.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái