A testvér árnyékában – Albert Göring, a náci Németország lázadója

Albert Göring

Megaláztatás az utcán

A Göring család különleges szerepet töltött be a náci Németország elitjében. Hermann Göring a Luftwaffe parancsnoka, a Gestapo egyik alapítója, Hitler közvetlen embere volt. Testvére, Albert, két évvel fiatalabb, 1895-ben született. Ő viszont a nácizmus elszánt ellensége lett.

A név, ami védelmet adott

Albert Göring vezetékneve pajzsként működött. Használta is: embereket mentett a deportálástól, többek között Lehár Ferenc zeneszerzőt, akinek zsidó felesége miatt volt veszélyben az élete. Egyes beszámolók szerint személyesen szabadított ki rabokat a Terezín (Teheresienstadt) táborból, és kapcsolatban állt a csehszlovák ellenállással is.

Albert és Hermann gyerekként is ellentétek voltak: míg Hermann testes és szőke volt, Albert sötét bőrű és vékony. Hermann az 1946-os nürnbergi perben így nyilatkozott róla: „Mindig is az ellentétem volt. Nem érdekelte sem a politika, sem a katonaság.” Albert inkább Bécsbe költözött, építőmérnök lett, és multikulturális baráti körében számos zsidó is volt.

Tiltakozás a megaláztatás ellen

1938 után Ausztria a Harmadik Birodalom része lett. A zsidók üldöztetése gyorsan megkezdődött. Albert Göring szembefordult ezzel. Tiltakozott, segített, és néha csak annyit tett, hogy odalépett, és a jelenlétével állította meg a megaláztatást. Hatalmas kockázatot vállalt, de nem hátrált meg.

A brit történész William Hastings Burke szerint Albert aktívan közreműködött zsidó barátai emigrációjában, tőkementésében, vízumok intézésében. Amikor Oscar és Kurt Pilzert letartóztatták, Albert kivette őket a Gestapo kezéből, majd külföldre menekítette őket.

Bátor kockázatvállalás

1939-ben Albert a Škoda-gyárak exportigazgatója lett a német protektorátusban, Cseh–Morvaországban. A hivatalos munka helyett kapcsolatokat épített a cseh ellenállással, információkat adott át a szövetségeseknek, és rabokat szabadított ki. Egy esetben egész teherautónyi internáltat vitt el „gyári munkára”, majd az erdőben elengedte őket.

Tevékenysége nem maradt titokban: a Gestapo és az SS is megfigyelte. Hermann eleinte még védte öccsét, de hatalma csökkenésével ez a védelem is gyengült. 1944-ben az SS halálra ítélte Albertet. Prágában bujkált, majd Ausztriába menekült. A háború vége előtt fogták el.

A név, ami elpusztít

1945 májusában a két Göring testvér a szövetségesek fogságában találkozott újra. Hermann azt mondta: „Hamarosan szabad leszel.” De nem így történt. Az amerikaiak gyanakvással figyelték Albertet. Egy jelentés így fogalmazott: „Ha valami nem volt az erőssége Albert Göringnek, az a ravaszság – és talán a megjelenése is erre erősített rá.”

Csak 1947-ben mentették fel, miután a Pilzer család és mások tanúskodtak mellette. A 34 főt felsoroló lista, amelyen olyan zsidók szerepeltek, akiket megmentett, meggyőzte a szövettségeseket és végül szabadon engedték. De új életet nem kezdhetett: a neve túl sokat jelentett. Senki nem akarta alkalmazni. 1966-ban halt meg, szegényen, magányosan, alkoholistaként. A háború alatt életet mentett, de a békében senki sem mentette meg őt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait