2000 éves római sztélét találtak Szíriában
2025. augusztus 26. 13:03 Múlt-kor
A mai Szíria területének nyugati része – nagyjából az Eufrátesz vonaláig – mintegy 250 évig a Római Birodalom része volt. Ennyi idő alatt pedig a történelem nyomot hagy: különböző épületek, történeti emlékek megtalálhatóak a területen. Ezúttal egy helyi lakos talált rá egy sztélére, Manbijban.
A szíriai lelet Forrás: Forrás: Manbij Régészeti Hivatal
Korábban
Manbij elpusztított öröksége
Az Aleppótól észak-keletre található Manbij az ókor óta fontos kulturális és kereskedelmi csomópont. A római uralom alatt a város jelentős kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező tartományi központ volt, templomoknak, középületeknek és síroknak adott otthont.
Sajnálatos módon az elmúlt évtizedek politikai-ideológiai konfliktusai miatt az ókori kincsek jelentős része megsérült, sokat pedig elpusztítottak. Ezért is nagy dolog, hogy most rábukkantak egy ilyen történelmi leletre.
A sztélé
A követ először egy helyi lakos vette észre a Kardamom nagybani piac mögött. Ő jelentette a Múzeumok és Régiségek Igazgatóságának, amely egy csapatot küldött a sztélé feltárására.
A sztélé egy faragott kőtábla, amelyre feliratot, gyakran ábrázolásokat is véstek. Több funkciója is volt: lehetett sírkő, jelölhetett határt, de akár egy fontos esemény megörökítését is szolgálta. Mindenesetre a sztélék fontos források a régészeknek és történészeknek egyaránt.
A most felfedezett sztélét fekete bazaltból faragták. A kőtáblán egy koszorút szorongató sas látható, körülötte görög feliratokkal. A régészeti lelet körülbelül kétezer éves lehet.
Mit jelképezett a sas?
A római ikonográfiában gyakori elem a sas: úgy vélték, ő a madarak királya. Képes magasan repülni, és ragadozó lévén vadászati szokásai is jól szemléltetik fizikai erejét.
Magának a birodalomnak a zászlaján is ez a madár díszelgett, és természetesen a pénzeken is. A sas az erő, a hatalom és az isteni védelem megtestesülése volt, gyakran Jupiterrel, a római főistennel hozták kapcsolatba.
Kultúrák és nyelvek keveredése
A sztélén megjelenő görög feliratok tökéletesen prezentálják a római és hellenisztikus hatások összefonódását. Ugyanis a kelet-római tartományokban széles körben használták a görög nyelvet, főként a közigazgatásban és a temetkezést illetően.
Hogy kihez tartozhatott a sztélé? A régészek úgy vélik, a kőtábla egy kiemelkedő polgár vagy katona sírköve volt egykoron. A kutatók további vizsgálatokat fognak elvégezni a sztélén, hogy a lehető legtöbb információt kinyerjék belőle.
Forrás: Manbij Régészeti Hivatal
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Különös viking sír Norvégiában 18:05
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából 16:05
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában 15:30
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén 14:05
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története 12:05
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül tegnap
- Arábia – az ősi illatok földje tegnap
- Léteztek-e női gladiátorok az ókori Rómában? tegnap
