Fény derült a Kék Korán titkára

2025. július 23. 17:05 Múlt-kor

A Zayed Nemzeti Múzeum kutatói multispektrális képalkotással rejtett szövegrészeket fedeztek fel a legendás Kék Korán díszítései alatt, új megvilágításba helyezve a világ egyik legértékesebb iszlám kéziratát.

(Forrás: Kulturális és Turisztikai Minisztérium - Abu Dzabi, Zayed Nemzeti Múzeum Gyűjteménye)

Korábban

Feltárul a Kék Korán rejtett világa

A Zayed Nemzeti Múzeum kutatócsoportja egy jelentős felfedezést tett a Kék Korán vizsgálata során. A 9. század környékén keletkezett kézirat régóta lenyűgözi a tudományos világot. A legmodernebb képalkotó technológiák alkalmazásával olyan részletek kerültek napvilágra, amelyeket eddig aranylevél díszítés takart. Az új adatok fontos ismeretekkel bővítik a kézirat készítésének történetét.

A Kék Korán különlegessége nem csupán esztétikai értékében rejlik. A szöveg kufikus írással készült, magánhangzók és diakritikus jelek nélkül. A mélykékre festett juhbőr lapok, valamint az aranydíszítések a kor egyik legpazarabb kéziratává teszik. Származási helye továbbra is vita tárgya. A kutatók szerint a kézirat az Omajjád-, Abbászida- vagy Fátimida-dinasztia idején jött létre, Perzsiában, Irakban, Észak-Afrikában vagy al-Andalúsz (Spanyolország) területén.

Az eredetileg körülbelül 600 fólióból álló kéziratból mára mintegy 100 lap maradt fenn. A Zayed Nemzeti Múzeum öt ilyen ritka lap kiállítására készül, ezzel párhuzamosan pedig átfogó kutatás zajlik, amely a kézirat ismeretlen vonatkozásait vizsgálja.

Multispektrális technika: az arany alatt rejtőző szöveg

A felfedezést egy fejlett képalkotási módszer, a multispektrális technika tette lehetővé. Ez az eljárás képes a látható fénytartományon túli részletek megjelenítésére. A vizsgálatok során olyan szövegrészek váltak láthatóvá, amelyek az aranylevél alá kerültek. A tudományos értelmezés szerint ez arra utal, hogy a kalligráfia még a díszítés előtt készült.

A jelek szerint a szöveg hibát, esetleg ismétlődést tartalmazott, amelyet a mester arany mintázattal fedett el. Mivel a festett báránybőr rendkívül költséges volt, új lap készítése helyett az aranydíszítés jelentette a praktikus megoldást. Ez a módszer nemcsak a munkát őrizte meg, hanem a kézműves szakértelem és leleményesség jeleként is értelmezhető.

Ritka, mégis beszédes javítási eljárás

Hasonló javítási technikák előfordulnak az iszlám kéziratok történetében, de korabeli példákban ritkán dokumentáltak. A mostani felfedezés arra világít rá, hogy a kéziratkészítés egyszerre volt művészet és összetett kézműves tevékenység. A dekoráció és a javítás kapcsolatának vizsgálata új szempontokat kínál a korabeli kalligráfiai gyakorlatok értelmezéséhez.

A kézirat minden részlete visszatükrözi azoknak az embereknek a tudását és szorgalmát, akik létrehozták. A Kék Korán túlmutat a díszítésen: emlékeztet arra, hogy a történelmi műtárgyak mögött gyakran felfedezhetők a készítők emberi történetei.