Középkori hulladékból kulturális kincs – régészeti szenzáció Norvégiában
2025. július 14. 11:05 Múlt-kor
Közel 3000 középkori tárgy került elő Oslo Bjørvika nevű kikötői negyedéből. A cipőkből, táskákból és hüvelyekből álló leletegyüttes egy letűnt kor mindennapjait idézi meg – ahol a bőrtárgyak nemcsak eszközök, hanem a társadalmi élet részei is voltak.
(Forrás: Norvég Tengerészeti Múzeum)
Korábban
Középkori bőrtárgyak a modern város alatt
Régészek közel 3000 középkori eredetű tárgyat tártak fel a norvég főváros, Oslo Bjørvika nevű kikötői negyedében. A leletek döntő többsége bőrből készült: cipők, táskák és különböző hüvelyek kerültek elő, amelyek részletes képet nyújtanak a város 600–700 évvel ezelőtti mindennapjairól.
A cipők változatos stílusban készültek: az egyszerű, alacsony szabású daraboktól a gazdagon díszített, magas szárú csizmákig terjed a skála. A gyűrött, megviselt bőr, a kopott talpak és a javítások nyomai azt mutatják, hogy ezeket a lábbeliket megbecsülték és gondosan karbantartották.
A feltárt tárgyak között legalább húsz különböző táskatöredék is szerepel, amelyek alig hasonlítanak egymásra. A formák és szerkezetek sokfélesége arra utal, hogy a táskákat különféle célokra használták. Mivel a középkori norvég viselet nem rendelkezett zsebekkel, a hétköznapi használati tárgyakat bőrtáskákban hordták – ezek gyakran övre voltak erősítve, vagy a ruházatra kötötték őket.
Hüvelyek és a kés, mint személyes eszköz
Számos kés- és kardhüvelytöredék is előkerült, ami arra utal, hogy a kések fontos szerepet játszottak a mindennapokban. Ezek a tárgyak valószínűleg az Alna folyó menti szemétkupacokból származnak, amelyeket a folyó évszázadokon át tartó áradásai szállítottak a most feltárt területre.
A legkülönlegesebb leletek közé a több mint 40 gyermekcipő tartozik. Néhány olyan apró, hogy a mai 22-es méretnek felel meg – akár egyéves kisgyermekek is viselhették őket. Ezek a darabok ritkán maradnak fenn, így különösen értékesek a kutatók számára.
„Úgy gondoljuk, hogy ezeket a tárgyakat valószínűleg az Alna folyó közelében dobták el” – mondja Marja-Liisa Petrelius Grue régész. „Több darab hosszú ideig volt használatban, amit a többszöri javítás is bizonyít. Később valamikor a középkorban egy szemétkupacra kerültek.” Ez a szemétdomb hosszú ideig háborítatlan maradhatott – akár évszázadokon át.
„A tavaszi árvizek alkalmával a víz valószínűleg megbontotta a szemétkupacot, és a tárgyakat elmosta. Ez akár jóval az eldobásuk után is megtörténhetett – az 1500-as, 1600-as, vagy akár az 1700-as években” – tette hozzá Grue.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban 20:05
- Különös viking sír Norvégiában 18:05
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából 16:05
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában 15:30
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén 14:05
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története 12:05
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül tegnap
- Arábia – az ősi illatok földje tegnap
