A bolondok napjával kezdték az évet
2012. április 1. 09:41
A bolondok napjának is nevezett április elseje mára hivatalosan is a tréfa világnapja lett, az ünnep pogány gyökerei azonban a múlt homályába vesznek.
Korábban
A szakértők szerint a bolondok napjának eredete a történelem homályába vész. A tavaszi napforduló, vagy mások szerint épphogy április elseje hajdan sok népnél évkezdő nap volt, az újjáéledő természetet ünnepelték, és már az ókori görögök is megtréfálták egymást ezen a napon. Ezeket a szertartásokat aztán később a kereszténység ünnepéhez, a húsvéthoz kötötték.
Amikor a gregorián naptárreform 1582-es francia bevezetése előtt, 1564-ben IX. Károly a világon elsőként nevezte ki államilag az év első napjává január elsejét, az évet általában a tavasztól számították. Nem volt ez igaz azonban az állami és egyházi adminisztrációra: ott ugyanis mindig is karácsony vagy január elseje számított az év első napjának. Április első napja ekkor vált egyfajta "komolytalan", bolondos újévvé.
Ezek az elméletek azonban a szakértők szerint egytől egyig kétséges hitelűek: a napforduló ugyanis soha nem eshetett április elsejére, így a tavaszköszöntést is korábban ülhették. A bolondok napját ennek ellenére a középkorban többször is megemlítették: így tett például Chaucer is, aki április elsejei bolondokat is bemutatott. Sokan azt valószínűsítik, hogy a 16. századi Franciaországban egy korábbi, több kultúrában is jelen lévő szokást vettek át.
Joseph Boskin, a Bostoni Egyetem kutatója 1993-ban egy igen hatásos média-hackkel sokkolta a közvéleményt: akkor ugyanis április elseje kapcsán arról nyilatkozott, hogy a bolondok napja I. Constantinus császár korából származik, amikor az udvari bolondok és bohócok kérvényt nyújtottak be az uralkodónak, hogy egy napig az általuk választott vezető ülhessen a trónra. Boskin szerint Constantinus ebbe beleegyezetett, és egy napra átadta hatalmát Kugel királynak.
Bár a meséről komoly viták alakultak ki, pár nappal később maga Boskin is elismerte, hogy mindez csupán a fantázia szüleménye volt. További tréfák és csalások a Wikipedia szócikkében, illetve egy másik lista minden idők 100 leghíresebb április elsejei tréfájáról.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


28. A második világháború
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború
- 1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
- Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
- Mindössze három fogolynak sikerült elmenekülnie a „nagy szökés” során
- Második világháborús tankot emeltek ki egy folyóból a Fülöp-szigeteken
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban 20:47
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai 19:03
- Batthyány Gyula koncepciós pere 18:05
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában 16:13
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége 15:14
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya 15:04
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő 14:20
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34