Szent Istvántól az új kenyérig

A revízió szolgálatában

Mária Terézia rendeletben vetette fel a naptárba az István-napot "nemzeti" ünnepként, amely aztán 1848-ig folyamatosan állami és egyházi ünnep is volt. A Szent István nap ünneplését a szabadságharc bukása után megtiltották, ami nem is csoda, hiszen az első, 1860-ban tartott megemlékezés országos tüntetéssé terebélyesedett. Ettől kezdve a hatalom eltűrte Magyarországon augusztus 20. megünneplését, majd 1884 októberében több képviselő lázasan követelte Szent István napjának állami ünneppé nyilvánítását.

Nem mindenki támogatta az ötletet, mondván: egy katolikus ünnep nem alkalmas a nemzeti egység kifejezésére, ezért az összetartozás szimbóluma csakis március 15-e lehet. Évekig tartó vita után a képviselőház 1891 májusában augusztus 20-a mellett voksolt. Ekkor az uralkodó, Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította. A Szent István-nap össznemzeti ünneplése azonban nem igazán sikerült: a többi felekezet tiltakozott és nemzetiségi botrányok is kísérték a döntést.

A két világháború között az állami és egyházi tartalom összekeveredett, és alaposan átpolitizálódott. A korábbi tartalom kiegészült a szentistváni (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel, aminek következtében augusztus 20-a az irredenta mozgalmak központi emlékezési napjává vált.

Különösen így volt ez 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján. Ekkor Szent István emlékét törvénybe foglalták, 20-át pedig nemzeti ünnepnek nyilvánították. 1945-ben ezt eltörölték, de a napot az egyházi ünnepek sorában 1947-ig nyilvánosan ünnepelhették.

1. Törvénylátó napból Szent István napja
2. A revízió szolgálatában
3. Kommunista kisajátítás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6 368 ft 4 776 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 6 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hadtörténet

• Új kiállítás nyílik a Hadtörténeti Múzeumban
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• A legbátrabb város: a „csehkiverésre” emlékeznek Balassagyarmaton
• Napóleon ellen és mellett is harcolt a magyar szabadságharc előtt Dembiński tábornok
• Egy részeg verekedés akár 10 ezer császári katona életébe is kerülhetett a „karánsebesi csatában”
• Kilenc elterjedt mítosz a Barbarossa-hadműveletről
• 10 ötletes fegyver a középkorból, amelyet valóban bevetettek harc közben
• Elhúzódó, véres konfliktussá vált az első csecsen háború
• Miért fordult vissza Oroszlánszívű Richárd Jeruzsálem kapujából?