Spanyol hajóroncsok lelőhelyéről készül világtérkép

A víz alatti kulturális örökség leltárának nevezett gyűjtemény a történelem legnagyobb kincses térképe is lehet, mivel a spanyol hajók gyakran igen értékes rakományaikkal, arannyal, ezüsttel, drágakövekkel együtt merültek a mélybe.

A térkép eddig elkészült része a közép-amerikai térségre összpontosít, ahol 681 spanyol hajó elsüllyedésének színhelyét tüntették fel. Köztük olyan történelmi jelentőségű hajó is szerepel, mint Kolumbusz Kristóf Santa María nevű karavellája, amely a Nagy-Antillák részét képező Hispaniola szigetnél futott zátonyra 1492. december 25-én.

Carlos León tengeri régész és Genoveva Enríquez haditengerészeti történész öt éve böngészi az archívumokat és tanulmányozza a fennmaradt antik térképeket, hogy a lehető legpontosabb leltárt állítsa össze, amely az 1492 és 1898 között elsüllyedt hajók legfontosabb adatait is tartalmazza.

A vizsgált zónában az elmúlt négy évszázad során feljegyzett hajótörések csupán 23 százalékát tárták fel eddig a régészek. A legtöbb roncs Kuba partjainál található, 249-et tartanak számon.

Carlos León szerint a hajók 91 százaléka a rossz időjárási körülmények miatt végezte a tenger mélyén, mindössze másfél százalékuk süllyedt el ellenséges ország hajójával vívott küzdelemben, és kevesebb mint egy százalékuk lett kalóztámadás áldozata. A komoly tűzerővel rendelkező spanyol hajók sokkal inkább félelmetesek és veszélyesek voltak a kalózok számára - vélte a szakember.

A feltérképezés célja nem a roncsok eseteges kiemelése, hanem azok tudatos védelme a lelőhely-országokkal közösen.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek