Hihetetlen szép állapotú középkori hajóroncsot találtak a Fekete-tenger mélyén
2017. szeptember 27. 15:42
A Fekete-tengert keresztülszelő hajóútvonal évszázadokon át az egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalnak számított Európa és a Kelet között. Számos, különféle árukkal megrakott hajó szelte a habokat, ám a kiszámíthatatlan elemeknek köszönhetően néhányuk sohasem érte el a túlpartot. A Black Sea Maritime Archaeology Project (MAP) részeként egy régészcsapat a Fekete-tenger mélyét vizsgálva több más hajóroncs mellett egy 13-14. századi, egészen hihetetlen módon konzerválódott hajót talált.
Korábban
A kutatóprojekt nem kifejezetten hajótörések nyomait keresve kezdte el lézeres szkennelés alá vonni a Fekete-tenger fenekét, első számú céljuk a régió természetének mélyebb megismerése volt. Ám természetesen értesültek régész kollégáiktól, hogy a mélyben számos hajóroncsra is bukkanhatnak. A Fekete-tenger relatíve kevés sót tartalmaz és az oxigén koncentrációja is extrém módon kicsi, aminek köszönhetően a más vizekben igencsak elszaporodott, a faszerkezetek gyorsabb lebontását elősegítő miniatűr élőlények itt kevéssé gyarapodnak. Ha egy fából készült hajó elmerült a Földközi-tenger beltengerének számító víz habjaiban, akár évszázadokon át szinte tökéletes állapotban maradt.
A kutatócsapat egészen pontosan 43 hajóroncsot azonosított, a legrégebbi a 9. századból való. Az egyik legszebb módon egy 13-14. századra datálható jármű konzerválódott. A megkérdezett szakértők szerint egészen kivételes leletre bukkantak a kollégák. Számos, főként velencei forrásban olvastak már a most fellelt hajótípusról, ám mindezidáig még egyet sem találtak belőle. A roncs annyira jól ellenállt az idő vasfogának, hogy az árboca még mindig az ég felé mered.
„Mind Velence, mind Genova kereskedői széles körben alkalmazták e hajótípust, sőt mi több a keresztesek zöme ilyen típussal utazott a Szentföldre” – magyarázta Kroum Batchvarov, a Connecticuti Egyetem munkatársa, a projekt vezetője. A kutatók elsődleges célja egyébként a tengerfenék homok- és kőzetrétegeinek tanulmányozása, hogy a térség áradásainak történetét jobban megérthessék.
Kr. e. 5600-ban a Földközi-tenger vízszintjének emelkedése következtében a sósvíz áttörte a Dardanellákat, majd a Boszporuszt is, és hatalmas árhullámot okozott a mai Fekete-tenger medencéjében. Abban az időben a Fekete-tenger valójában nem tenger volt, hanem édesvizű tó, és jóval kisebb vízfelületre terjedt ki, mint ma. A kialakuló árhullám végigsöpört a még úgy is hatalmas tó mocsaras partján kiépülő, virágzó cölöpvárosokon, és azon helyeket, amelyek egykor gyönyörű tópartoknak adtak otthont, több tíz méter mély tenger lepte be.
A jelenlegi tenger méretének kialakulása földtörténeti szempontból villámgyorsan, vélhetően kevesebb, mint egy év lefolyása alatt zajlott le. A „Fekete-tó” partjának szerencsésen megmenekülő lakói szétszéledtek, és továbbadták az özönvíz történetét. Néhány kutató szerint ezen elbeszélés lehetett a Kr. e. 360 körül írott egyik Platón-mű alapja, amelyben a történelemben először vetette papírra Atlantisz nevét.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
