Filmjei zeneszerzője is egyedülálló hősnek tartja Bud Spencert

"Az elesettek védelmezője, mindenki hőse volt. Bud Spencer mindig legyőzte a rosszakat, leütötte a rátámadókat, de filmjeiben egyetlen vércsepp sem volt, senki sem sérült meg. A mozi- és tévénézők remekül szórakoznak, nagyokat kacagnak, miközben a történetek komoly témákról, a valóságról, a szegénységről, az emberek mindennapi küzdelmeiről szólnak. Ezért népszerűek Bud Spencer filmjei, ez a titka" - hangsúlyozta Guido De Angelis, akit a Róma melletti Monte Porzio Catonéban található stúdiójában ért el az MTI telefonon.

A De Angelis fivérek 2016 őszén már jártak az Arénában rockcsapatukkal, az Oliver Onionsszal, akkor a néhány hónappal korábban elhunyt olasz filmsztár, Bud Spencer emléke előtt tisztelegtek.

"Tavaly felléptünk Rómában és Berlinben, idén több németországi és olaszországi városban, valamint Moszkvában is játszunk az Oliver Onions visszatérő koncertsorozatán. Olyan hatalmas repertoárunk van, hogy akár hétórás koncertet is adhatnánk. A mostani budapesti este különlegessége, hogy itt lesz velünk Kabir Bedi, a nyolcvanas években Magyarországon is sikeres Sandokan-sorozat főszereplője, valamint Terence Hill, Bud Spencer állandó társa a filmvásznon. Arról nem beszélhetek, vajon ők is fognak-e énekelni, de az biztos, hogy színpadra lépnek" - mondta a 74 éves Guido De Angelis.

Guido és Maurizio De Angelis szerezte Bud Spencer legtöbb filmjének zenéjét. Ezek között volt Az ördög jobb és balkeze 2. (1971), Az angyalok is esznek babot (1973), a Piedone, a zsaru (1973), a Különben dühbe jövünk (1974), az És megint dühbe jövünk (1978), az Akit bulldózernek hívtak (1978), a Banános Joe (1982) vagy a Bombajó bokszoló (1982). Nevükhöz fűződnek továbbá olyan további nagysikerű filmek zenéi, mint az Alain Delon főszereplésével készült Zorro (1974), a Maláj tigris (Sandokan) tévéfilmsorozat, valamint a 80 nap alatt a Föld körül Willy Foggal című rajzfilmszéria (1981).

"Apánk gyerekkorunkban vett egy gitárt, emlékszem, ötezer lírába került. Először én kezdtem rajta játszani, aztán egy nap Maurizio kisajátította magának a hangszert. Ő két évvel fiatalabb nálam, de a kezdetektől együtt dolgoztunk, már a hatvanas évek elejétől különböző együttesekben Olaszországban. Sokat játszottunk külföldi slágereket, például a Rolling Stonestól, Neil Diamondtól, az Everly Brotherstől" - idézte fel Guido De Angelis.

Az első filmzenére Nino Manfredi kérte fel a testvérpárt (ez volt az 1971-ben bemutatott Csoda olasz módra), második munkájuk már egy Bud Spencer-Terence Hill film volt, Az ördög jobb és balkeze 2., ami hatalmas sikert hozott.

"Az amerikai zenét különösen imádtuk, Az ördög jobb és bal kezének folytatására pedig western-zenét kértek tőlünk. Megírtuk a Trinity Stand Tall című betétdalt, Bud a vágószobában hallotta először és rögtön beleszeretett. Ez is kellett ahhoz, hogy utána filmjei 80 százalékának mi írjuk a zenéjét" - tette hozzá.

Az MTI kérdésére elmondta: amikor filmzenét írtak, először mindig a rendezővel egyeztettek, de a legfontosabb számukra az volt, hogy maguk is ott legyenek a forgatáson.

"Nekünk a zeneíráshoz az kellett, hogy érezzük a film lüktetését, a körülötte kavargó érzéseket. A legtöbb film, amiben dolgoztunk, vígjáték volt, mi is szerettük a viccelődést, és nem esett nehezünkre könnyed dalokat írni. Fontos volt, hogy mindig legyen egy vezérdal, sláger a filmben, amelyet énekelni lehet és ami rögtön az elején megadja a kellő atmoszférát a mozinézőknek. Ilyen volt a Dune Buggy, a Trinity, a Bulldozer, a Banana Joe és a többi is" - idézte fel a zeneszerző. Tavaly mindkét fivér feltűnt a Piedone nyomában című magyar dokumentumfilmben. "Tudom, hogy Bud Magyarországon és egész Kelet-Európában is elképesztően népszerű volt, Budapesten szobrot is kapott".

Guido és Maurizio De Angelis a hetvenes évektől használja az Oliver Onions nevet közös munkáikhoz. Mint Guido az MTI-nek elmondta, szükség volt arra, hogy egy jól hangzó néven dolgozzanak az angol nyelvű filmpiacon. Az Oliver Onions több millió lemezt adott el, dalaik taroltak az európai listákon. Élőben hosszú szünet után, 2007-ben léptek ismét színpadra. A testvérpár jó viszonyban van a szintén olasz és szintén világhírű filmzeneszerzővel, Ennio Morriconéval. Guido De Angelis leszögezte: soha nem volt rivalizálás közöttük, sőt, Maurizio gitárosként játszott Morricone több filmzenéjében.

Guido beszámolt arról, hogy hosszú évek óta már nem zeneszerzőként, hanem producerként dolgozik, elsősorban tévéfilmek és -sorozatok számára. Ő volt az egyik producere a Christopher Walkennel készült Julius Ceasar-filmnek és a Titanic-szériának is. A budapesti koncerthez kapcsolódva elárvereznek egy felújított Dune Buggy autót, olyat, amilyet a Különben dühbe jövünk című, 1974-ben bemutatott filmben láthattak a nézők. A szervezők közlése szerint Terence Hill hirdeti ki a színpadon, ki a jótékonysági aukció nyertese - jelenleg 48 ezer eurónál (15,2 millió forintnál) tart a licit, a befolyt összeget a Heim Pál Gyermekkórház kapja. "Nekem is sokáig volt egy Dune Buggym, szerettem vele járni" - mondta Guido De Angelis.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

erotika

• Korántsem voltak mentesek a pajzán hajlamoktól Amerika alapító atyái
• Ez volt a kis kék pirula középkori elődje
• „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben
• Így próbálták pótolni a megfogyatkozott férfierőt a középkorban
• Amerika alapító atyáinak túlfűtött magánélete
• Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben
• Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard
• Erotikus mitológiai ábrázolások harangozzák be a tavaszt a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán
• Csempészett pornó és topless strandok: egészséges erotika a szocializmusban