Kaiserdämmerung – az utolsó német császárné leveleiből tárul fel a német monarchia alkonya
2018. augusztus 8. 13:53 MTI
Auguszta Viktória német császárné és porosz királyné levelezéséből A császárság alkonya (Kaiserdämmerung) című tárlat részeként nyílt kiállítás a Potsdam-Sanssouciban lévő Új Palotában (Neues Palais).
Korábban
Az utóbbi években felújított palotában a német császárság utolsó éveit feldolgozó tárlatra készülve megpróbálták kíméletesen, az emlékművek megóvásáról szóló szabályok betartásával felnyitni Auguszta Viktória ékszerek tárolására használt trezorját, amelynek elveszett a kulcsa.
A művelet nem sikerült, de endoszkópos vizsgálattal megállapították, hogy a széf üres. Sikerült viszont megnyitni egy szintén lezárt fiókot a trezor felett, ahonnan két kis láda került elő, bennük nagyjából ezer levéllel.
A ládák valószínűleg 130 éve kerültek a fiókba, amikor Auguszta Viktória és férje, II. Vilmos császár a berlini kastélyukból a potsdami Új Palotába költözött. Minden bizonnyal megfeledkeztek a levelekről, így amikor 100 éve, az uralkodói tisztség elveszítése után hollandiai száműzetésükbe vonultak, a gyűjtemény a fiókban maradt, és érintetlenül vészelte át a huszadik század viszontagságait.
A ládák Auguszta Viktória 1883 és 1889 közötti magánjellegű leveleit tartalmazzák. Ebben az időszakban Auguszta Viktória schleswig-holsteini hercegnő, illetve Vilmos porosz herceg felesége volt, majd amikor férje 1888-ban trónra került, császárnévá és porosz királynévá emelkedett.

A levelek feldolgozása még nem ért véget, de már most bízvást mondható, hogy a lelet szenzációs, és új fényt vethet az utolsó német császárnéra és korára - áll a kiállítás rendezője, a porosz kastélyok és Berlin-brandenburgi kertek alapítványa kedden ismertetett közleményében.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Jön a részleges napfogyatkozás, mi pedig jövünk az ehhez kapcsolódó mítoszokkal 17:37
- Szent Teréz teste több mint 400 év után is épségben: tudósok vizsgálják a csodát 16:43
- Átírja a múltat a nemek szerinti régészet? 15:31
- Álom és rémálom között – A Tanácsköztársaság árnyékában 15:02
- Véres billentyűk: Az elefántcsont-kereskedelem rejtett ára 14:03
- A rabszolgaság eltörléséhez hosszú út vezetett az Amerikai Egyesült Államokban 13:10
- Tudósok azt állítják, az ember jóval előbb tudott beszélni, mint azt eddig feltételezték 12:13
- A háború árnyékában sem feledkezett meg a bajbajutottakról idősebb Antall József 11:20