2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hat eltaszított királyi hitves, aki végül felülkerekedett férjén

2017. szeptember 5. 18:39

A történelem során a legtöbb királyi házasságot sokkal inkább politikai szempontok, mintsem őszinte szerelem okán kötötték. Ennek megfelelően gyakran előfordult, hogy királynék és hercegnők boldogtalanul, az udvari élet perifériáján kényszerültek leélni életüket. Voltak azonban többen is, akik szembeszálltak férjeikkel és végeredményben győztesként kerültek ki a házastársi konfliktusból.

A német hercegnő, akiből Oroszország egyik legnagyobb cárja lett

A leghosszabb ideig hatalmon lévő orosz uralkodónő, Nagy Katalin eredetileg Zsófia néven látta meg a napvilágot Keresztély Ágost anhalt-zerbsti herceg lányaként. A német hercegnőt egy ügyes diplomáciai húzással és a Habsburg-Romanov kapcsolatok gyengítésében erősen érdekelt II. Frigyes porosz király hathatós támogatásával sikerült eljegyezni az orosz trónörökössel, a későbbi III. Péterrel. A cári udvarba érkezve nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy megkedveltesse és elfogadtassa magát újdonsült hazájával, ezért oroszul tanult, majd az ortodox hitre is áttért. Ekkor kapta az „új” keresztségben a Katalin nevet.

Katalin és III. Péter házassága azonban nem bizonyult sikeresnek. A cár felváltva ignorálta és bántalmazta feleségét, és számos szeretőt tartott. Ezzel párhuzamosan a cár külpolitikája egyre inkább szembefordította vele az orosz nemességet is. Alig pár hónappal Péter trónralépését követően, miközben a cár udvartartásával egy vidéki birtokra távozott, a cári testőrség palotaforradalmat robbantott ki és III. Péter helyett feleségét helyezték a trónra, II. Katalin néven. A hatalmától ily módon megfosztott Pétert néhány nappal később egy verekedés során meg is ölték.

Az 1762. szeptemberében megkoronázott II. Katalin több mint három évtizeden keresztül tartó regnálását az orosz állam egyik fénykoraként tartják számon. A többek között Voltaire-rel is levelező, tanult cárnő felvilágosult abszolutizmusa megerősítette és részben modernizálta Oroszországot, amely ekkor szilárdította meg kétségbevonhatatlanul nagyhatalmi státuszát Európában.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár