Piramis a Gellért-hegyen, Horthy felhőkarcolói a Duna-parton - avagy mi nem épült meg Budapesten?

Vorosilov ellopta?

Már az Üllői út és a Ferenc körút találkozásán jártunk, amikor Jamrik Levente a Nagykörút forgalmát látva, érintőlegesen felhozta Reitter Ferenc 1867-es tervét, amely a később kialakított körúton hajózható csatornát hozott volna létre. Ha az álma megvalósul, ma Budapest a lagúnákkal tűzdelt Velencére hasonlítana, azonban pénzhiányra hivatkozva elvetették az ötletet. Elképzelése mégsem került a kukába, ugyanis a kijelölt nyomvonal a későbbi városrendezési elképzelések során új értelmet nyert.

A Petőfi hídon (korábban Horthy Miklós híd) átkeltünk a Dunán, s megkezdtük budai buszos bolyongásainkat, miközben a Horthy-korszak legnagyobb építészeti vállalkozásáról hallhattunk néhány történetet és legendát. A vesztes háború után a hatalom hangsúlyozni akarta, hogy a magyar katonák a vereség ellenére vitézül küzdöttek, s a központi hatalmak valamennyi csapata idegen területen állomásozott (tehát nem veszített el egy talpalatnyi földet sem), amikor kapituláltak. Az 1930-as évekre szinte minden faluban állt egy-egy világháborús emlékmű, azonban a kormányzat szerint szükség volt egy gigantikus méretűre is, ugyanis e téren jelentős lemaradásban voltunk az osztrákokhoz, illetve a németekhez képest.

A mai Goldmann György téren (Petőfi híd budai hídfőjénél), valamint az Irinyi utca helyén hozták volna létre az országalmára hajazó, a hidat körbeölelő Vitézek terét, valamint a hétemeletes házsorral szegélyezett, 80-100 méter széles Szent Korona úját, amelyet összesen 800 méter hosszúnak álmodtak meg (ma a Schönherz Kollégiumig érne el), s gyakorlatilag a kormányzóról elnevezett híd folytatása volt. Emellett a három haderőnemnek külön emlékművet kívánt a hatalom állítani.

Budapest legelőször a volt császári és királyi haditengerészetnek emelt emléket, amelyet 1937-ben át is adtak. A mai Petőfi híd budai hídfőjénél helyet kapó, 22 méter magas oszlopszobor a Novara nevű cirkáló orrát formázta, s a szemlélőt az otrantói diadalra emlékeztette, ahol Horthy Miklós öt hadihajóból álló flottája a több mint háromszoros túlerőben lévő brit-francia-olasz hajóhad felett aratott győzelmet. A híd 1945. januári felrobbantása során az emlékmű is súlyos károkat szenvedett, újjáépítéséről értelemszerűen szó sem lehetett.

A légierő emlékének szánt szoborcsoport

A mai Zöld Pardon helyén állt volna a légierőnek szánt emlékmű, amelyet Kisfaludi Strobl Zsigmond tervei szerint az 1942-ben repülőjével lezuhant Horthy István szobra, egy törött légcsavar, valamint a repülés Géniusza néven nevezett alak díszített. Mire elkészült a kompozíció, a háború szele Budapestet is elérte, így az egyre sűrűbb légi támadások miatt a Budai Vár kazamata rendszerében rejtették el. Egy legenda szerint a szovjetek megtalálták a szobrot, Vorosilov marsallnak pedig annyira megtetszett a Géniusz, hogy rögtön Kijevbe szállította, majd a Repülőmérnöki Műszaki Egyetem homlokzatára helyeztette, s ma is ott található. Ez azonban tévhit, az alkotást valószínűleg beolvasztották, s a Sztálin-szobor alkotóelemévé vált. A szárazföldi haderőnem vitézségét hirdető, lovas huszár szobrok a Verpeléti út (a mai Karinthy Frigyes út) és a sugárút találkozásánál kaptak volna helyet.

Időközben már a Móricz Zsigmond körteret szeltük át, amikor Jamrik Levente kitért a dualizmus egyik legizgalmasabb építkezésére, az 1896-ban megépült budapesti vigalmi negyedre. A Lágymányoson, a mai műegyetemi kampuszon felépített Konstantinápoly-másolat Európa legnagyobb mulatóközpontja volt, azonban csupán fél évig élvezhették a benne helyet kapó kávéházak, háremek, tűzijátékok, tengeri csaták adta izgalmakat a dorbézolni kívánó pestiek, ugyanis a türelmetlen uzsorások és a rendszeres szúnyogtámadások miatt csakhamar csődbe ment a vállalkozás - erről bővebben Jamrik Leventének a Múlt-kor magazin 2012 tavaszi számába írt cikkében olvashatnak.

1. Nyugatiból Sportpalota
2. "Horthy Pláza" és gigapark
3. Vorosilov ellopta?
4. Piramis a Gellért-hegyen?
5. Budapest, a felhőkarcolók városa
6. Albán pénzből Európa legnagyobb dzsámija
7. Ma is áll a pogány torony

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2014

• Mussolini szeretőjének titkos naplója
• Szexualitás a görög és római vallásokban 
• Magyar fürdők és kettétört mankók
• Erotikus és irodalmi lap lett a magyar ős-Playboy
• "Inkább a szexről beszéljenek, mint az áremelésről"
• Az egri vár régészeti kutatásának története
• Középkori kolostorok szemérmetlen titkai
• Azok a csodálatos Gindly lányok
• Templomerődök Erdélyben