Nyüzsgő bazár lett Róma jelképéből a sötét középkorban

A Colosseum, amely az ókorban ötvenezer ember befogadására volt alkalmas, a világ legnagyobb amfiteátruma. Elliptikus alaprajzú, 188 méter hosszú és 156 méter széles, magassága 48,5 méter; mészkőből, tufából és téglából épült. Építését az i.sz. 69-79 között uralkodó Vespasianus császár rendelte el. Eredetileg Amphiteatrum Flaviumnak hívták, mai nevét a középkorban kapta, feltehetően Nero császár egy, a közelben álló szobráról.

Az épületet gladiátor- és állatviadalok színhelyéül tervezték, és a korhoz képest hatalmas méretű közönség befogadására volt képes. Számos kijáratának (vomitorium) köszönhetően szükség esetén akár 10 perc alatt ki lehetett üríteni. Az amfiteátrumot i.sz. 80-ban  nyitották meg, mely során mintegy ötezer vadállatot - köztük leopárdokat és oroszlánokat - gyilkoltak le.

A "dicső napoknak" azonban az 5. századtól kezdődő barbár hódításokkal és a Római Birodalom hanyatlásával vége szakadt, a Colosseum pedig új szerepet kapott: a monstre viadalokat és tömeges kivégzéseket istállók, színes üzletek és hangos kereskedők vették át. Az ötödik-hatodik században fokozatosan a római nép vette birtokba az egykoron Róma nagyságát hirdető amfiteátrumot, amely újra megtelt élettel.

Régészek legutóbb nyolcvan, a Colosseumba vezető boltíves bejárat maradványait tárták fel, de találtak lakóházakromokat, terrakotta szennyvíz csatornákat és cserépedény-maradványokat a 4-9. század közötti időszakból. A legérdekesebb lelet egy elefántcsontból faragott majomfigura volt, amit valószínűleg parasztként használtak sakkozáskor. A szakemberek vélekedése szerint a Colosseum egészen 1349-ig volt lakott, ekkor egy földrengés következtében súlyos károk keletkeztek az építményben.

Az ásatást a római Amerikai Egyetem és a Roma III Egyetem (Università degli studi Roma Tre) régészei és diákjai végezték kulturális örökségvédelemmel foglalkozó szakemberek bevonásával. A Colosseumot jelenleg restaurálják, amelynek első fázisa zajlik: a 20 millió euróból megvalósuló projekt során az ókori építményt felállványozzák és gondosan megtisztítják. A műemlék teljes restaurálása a tervek szerint 2016-ban ér véget.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai