Az USA már 1993-ban tervezte Szerbia bombázását

A Nagyobb Szerbia: a 90-es évek balkáni bajkeverője címet viselő jelentésben több lépés is szerepel arra vonatkozóan, hogyan lehetne megakadályozni az úgynevezett Nagy-Szerbia megalakítását. Ezek között szerepel a Szerbiával szembeni kemény szankciók bevezetése, az ország politikai kirekesztése a nemzetközi kapcsolatokból, Bosznia és Horvátország felfegyverzése, a bosnyákok számára biztonságos területek kialakítása Boszniában, légitámadások Bosznia területén, és "lehetséges légitámadásokkal való fenyegetés, illetve azok megvalósítása szerb katonai célpontok ellen".

A CIA szakértői úgy értékelték, hogy a Nagy-Szerbia folyamatos problémaforrás lesz a Balkánon a 90-es évek nagy részében. "Amikor Belgrád megszilárdítja erejét és területét, valószínűleg a szomszédos országokban is gondokat okoz majd, etnikai tisztogatást indít el Koszovóban, és tömegpusztításra alkalmas fegyverekre, például vegyi fegyverekre is szert tehet. Nagy-Szerbia valószínűleg nem habozik majd, hogy határain kívül kisebb erőszakot alkalmazzon, és megpróbálja Bosznia és Macedónia nem szerbek lakta részére, valamint a horvát tengerpartra is kiterjeszteni területi fennhatóságát" - fogalmazott a CIA.

"Arra számítunk, hogy a nacionalisták, a katonaság és a rendőrség támogatni fogja Milosevicet a hatékony embargó, a dolgozók nehéz helyzete és a hiperinfláció ellenére is. Ha ez mind megtörténik, valamint Szerbia jelentős területeket veszít Boszniában és Horvátországban, véleményünk szerint csak akkor fogják a nacionalisták és a katonák megdönteni a milosevici rezsimet. Azonban ha Milosevic távozna, akkor is a nacionalisták kezében maradna Belgrád. Szerbia továbbra is kitartana amellett, hogy erővel is létrehozza az etnikailag tiszta Nagy-Szerbiát. A koszovói albánokat viszont meg lehetne menteni az etnikai tisztogatástól, ha Milosevicnél gyengébb lenne az utódja" - áll a jelentésben.

Egy másik, 1993 februárjában kelt jelentés, amelyet a Vecernje Novosti című szerbiai napilap ismertetett internetes oldalán, pedig a lehetséges szerbiai reakciókat is elemzi. A lap szerint a húsz évvel ezelőtt leírtak egy alternatív történelmet bemutató filmforgatókönyvre hasonlítanak. Eszerint a politikai elszigeteltségre a szerb vezetés akár úgy is reagálhatott volna, hogy külföldi diplomatákat ejt fogságba. Az amerikai hírszerzők attól is féltek, hogy a szerb félkatonai egységek terrortámadásokat indítanak különböző nyugati országok ellen - írta a szerbiai lap.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején