Képeken a legkorábbi fáraóábrázolás

A fáraók mintegy háromezer éven át uralták Egyiptomot, közülük az utolsó, Kleopátra élete jól dokumentált. De mi a helyzet a legelső fáraóval? Az ókori birodalom első uralkodóinak élete sűrű homályba vész, történeteik pedig csak hiányos forrásokból rekonstruálhatók. Annyi bizonyos, hogy i.e.3050 körül Alsó-és Felső-Egyiptom egyesült, az első uralkodó pedig Narmer (más források szerint Ménész) lett, így a felső részek fehér koronája (hedjet) eggyé vált a Nílus alsó folyásához közelebbi területek királyi szimbólumával (deshret).

Hogy a Narmer (Ménész) előtt uralkodó felső-egyiptomi királyok fáraóknak tekinthetők-e, az még komoly vita tárgya, ehhez azonban a Yale régészei a nyáron újabb érvet szolgáltattak. A patinás amerikai egyetem archeológusainak ugyanis komoly munka árán sikerült helyreállítaniuk a felső-egyiptomi Nag el-Hamdulabban, az asszuáni gáttól 6,4 kilométerre északra egy ötven évvel ezelőtt talált sziklarajzot, amely segíthet megválaszolni a kérdést.

Az i.e. 3200-3100 közé keltezhető rajzon a fehér korona legkorábbi ábrázolása látható, s ez egyben az egyiptomi uralkodók legrégebbi említése is. A sziklán egy eddig azonosítatlan fáraó látható, amint foglyok és állatok társaságában egy hajóval valószínűleg adóbegyűjtő körútra indul. „A Nag el-Hamdulab-i képek egyedülállóak, s hidat vernek a predinasztikus világ és a fáraók között. A képeken az uralkodó, mint a legfelső pap és az emberi, illetve isteni erő reinkarnációja jelenik meg” – nyilatkozta John Coleman Darnell, a Yale Egyiptomi Intézetének igazgatója.

A rajzokat Archibald Sayce pillantotta meg először az 1890-es években, de felfedezése visszhangtalan maradt. Az 1960-as években egy egyiptomi régész, Labib Habachi fedezte fel újra őket, azonban az alkotásokról készített fotókat akkor nem publikálta. Mikor Habachi egyik képe 2008-ban váratlanul felbukkant, a Yale egyik kutatója, Maria Carmela Gatto úgy döntött, érdemes lenne újra megvizsgálni a területet.

A szakemberek újra átfésülték a Nag el-Hamdulab-i lelőhelyet, ahol összesen hét rajzra bukkantak: ezeken harci és vadászjelenetek, illetve különböző, hajózással kapcsolatos vallási ünnepek részletei elevenednek meg – olvasható az Antiquity decemberi számában. A legérdekesebb közülük az a rajz, amely közel három méter széles, öt hajót ábrázol, az egyiken egy ismeretlen, fehér koronát viselő uralkodóval, mellette pedig olyan királyi szimbólumok láthatók, mint a bika és a sólyom.

„Az egész jelenet azt a vallási pillanatot örökíti meg, amikor a predinasztikus Egyiptom az adógyűjtő király diadalmas körútjának terepévé válik” – írják a kutatók, akik szerint erre a rajz alján elhelyezkedő, szentélyként funkcionáló "isteni hajó" is utal.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2020

• Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
• Főszerkesztői köszöntő
• Az erotika stílusa: Josephine Baker
• A kis magyar–osztrák háború és következményei
• Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
• Erdélyi életstratégiák Trianon után
• A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
• A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
• Erdélyi fatányéros orosz jazzel