Elhunyt Wilhelm Brasse, Auschwitz fotósa

Az osztrák-lengyel származású Brasse, akinek Katowicében volt fotóstúdiója, azért került a haláltáborba, mert osztrák származása ellenére megtagadta a német megszállókkal való együttműködést, sőt megpróbált Magyarországon keresztül külföldre szökni és csatlakozni a lengyel hadsereghez. Akkor fogták el, amikor 1940-ben megkísérelte átlépni a határt.

Miután a nácik megtudták, hogy Brasse hivatásos fényképész, beosztották a foglyok azonosításával, nyilvántartásba vételével foglalkozó munkaosztaghoz, ahol a kartotékokhoz készített fényképeket a deportáltakról. Itteni munkáját idővel mások, amatőr fotósok vették át, és Brasse más feladatot kapott, például Mengele hírhedt emberkísérleteinek dokumentálását vagy magas rangú náci tisztek auschwitzi látogatásainak megörökítését az utókor számára.

Brasse mintegy 40-50 ezer fotót készített, és ezek jó része fennmaradt, némelyike a haláltábor borzalmainak emblematikus fényképe lett, és a képek ma is az Auschwitz-múzeum fotógyűjteményének gerincét adják.

Az auschwitz-birkenaui megsemmisítő táborban becslések szerint összességében mintegy 200 ezer fotó készült, de ezek többsége megsemmisült. Brasse fotóinak többsége fennmaradt, bár jórészük összekeveredett mások fényképeivel, mert a készítők nevét nem rögzítették; sok fényképet maga Wilhelm Brasse azonosított a háború után.

A háború végén, a Vörös Hadsereg közeledtével a tábor vezetői parancsot adtak a fotók elpusztítására, de Brasse és többen mások megtagadták az utasítást, és sikerült is megmenteniük mintegy 40 ezer fényképet. A láger kiürítésekor a nácik a fotóst is magukkal vitték nyugatra, ahol végül az amerikaiak szabadították fel.

A háború után Wilhelm Brasse soha többé nem volt képes visszatérni eredeti hivatásához, mert - mint egy interjúban elmondta - örökké ott lebegett előtte a csonttá soványodott zsidó gyerekek, meztelen zsidó lányok képe, akikről ráadásul tudta, hogy miután lefényképezi őket, egyenesen a gázkamrába kerülnek.

Visszaemlékezéseiben Brasse azt mondta, hogy fogolyként nem volt lehetősége megtagadni a parancsot, és hogy tevékenységével nem ártott senkinek, a lefényképezett fogolytársaival tisztelettel bánt.

A második világháború után "Auschwitz fotósa" tevékenyen részt vett az emlékmúzeum létrehozásában, és éveken át tartott előadást a holokausztról fiataloknak, főleg németeknek. 2005-ben Irek Dobrowolski lengyel rendező dokumentumfilmet forgatott róla A portrékészítő címmel. Wilhelm Brasse halálának hírét Jaroslaw Mensfelt, az Auschwitz-Birkenau Múzeum szóvivője jelentette be kedden.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát