Hétezer éves lehet a lengyelországi Stonehenge
2012. június 27. 17:13 MTI
Hétezer éves is lehet a kontinens legnagyobb neolitikus körárka: a sziléziai faépítmény így akár kétezer évvel is idősebb lehet a Stonehenge-nél és nem kizárt, hogy ez lehetett Európa legnagyobb csillagászati obszervatóriuma.
Korábban
Miroslaw Furmanek, a wroclawi egyetem munkatársa a dél-lengyelországi Pietrowice Wielkie településnél 2011-ben végzett kutatásokban megerősítette egy ovális építmény maradványainak létezését. A több mint három hektáros területet légi felvételek alapján a mágneses tér változásait észlelő készülékek segítségével vizsgálták át, hogy pontosan meghatározzák a körárok fekvését és felépítését.
A kutató azt mondta, hogy az ásatásokat július végén kezdik meg a helyszínen, hogy meghatározhassák a régészeti lelet pontos korát. A Pietrowice környékén talált körárok Kr.e. 4900-4500 között épülhetett. A létesítmény két koncentrikus árokból állt: a 160-180 méter átmérőjű külső árok 8 méter széles, míg a 110-120 méter átmérőjű belső árok két méterrel keskenyebb volt. A régészek az árkok mentén kör alakú nyomokat is találtak, amelyek facölöpökből épített palánkokra utalhatnak - olvasható a Newsweek Polska hetilap legfrissebb kiadásában.
A régészek szerint az árkok és palánkok elsősorban jelképes jelentőségűek: a szent és a profán tér szétválasztását szolgálták. Nem kizárt, hogy az építményt naptárként használták - erre utalhatnak a belsejébe vezető keskeny átjárók. A feltételezések megerősítéséhez a kutatók ellenőrzik, hogy a palánkon található rések megegyeznek-e a Hold és a Nap - például a napéjegyenlőség idején észlelt - fekvésével, továbbá meg kell találniuk a körépítmény harmadik bejáratát is.
A körépítmény nagysága arra utal, hogy nagy jelentősége volt a helyi közösség számára. Már felépítése is komoly erőfeszítést jelenthetett a primitív szerszámokat használó embereknek. Furmanek feltételezése szerint a csillagászati funkción kívül egyebek között a gazdasági élet, azaz a cserekereskedelem központja is lehetett, illetve a helyi társadalmat integráló jelentőséggel is bírt: itt tarthatták a közgyűléseket, vallási szertartásokat, illetve szerveztek közösségi játékokat, mint a jelenlegi stadionokban. Nem valószínű, hogy erődként használták volna, de veszély esetén az építményben bújhattak meg a környék lakói.
Lengyelországban az 1990-es években fedezték fel az első körárkokat. Az építmények körvonalait repülőgépről készített, illetve műholdas fényképek segítségével sikerült feltárni, egyebek között a változó talajon eltérő módon terjeszkedő növényzet alapján. Így fedezték fel 14 éve az egyik legismertebb, ma már rekonstruált építmény maradványait Biskupinban. A légi régészeti kutatások bevezetése előtt a lengyelek azt feltételezték, hogy elsősorban a neolitikus kori földművelés területén, azaz a régió déli országaiban, köztük Magyarország mai területén voltak ilyen létesítmények.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.