Kifosztották a kínai agyaghadsereget
2012. június 14. 13:33
Ellopták a fegyvereiket, néhány szobrot pedig összetörtek és felgyújtottak – erre talált bizonyítékot az a kínai régészcsapat, amely a híres Csin-dinasztia (i.e. 221-206) terrakotta hadseregének lelőhelyén végez feltárást.
Korábban
Az agyaghadseregben okozott károkért Hsziang Jü, a dinasztia hatalmát megdöntő katonai vezető tehető felelőssé – jelentették be a Terrakotta Harcosok és Lovak Csing Si Huang-ti Múzeum munkatársai. „Nagy mennyiségű vörös agyagot és szenet találtunk a terrakotta harcosok helyéül szolgáló nagyobb veremben a lopásra utaló lyukaknál” – közölte Sen Maoseng kutatásvezető, majd hozzátette: „Ez bizonyíték arra, hogy a területen gyújtogatás és lopás történt”.
Az agyagsereget 1974-ben fedezték fel Hsziantól (Xian) 35 kilométerre keletre kutat ásó parasztok. A leletet a modernkori régészet egyik legnagyobb szenzációjának tartják. Az első feltárást 1978 és 1984 között mindösszesen 6 hónapig végezték, amikor 1087 agyagszoborra leltek. A második feltárást 1985-ben indították, egy évig tartott, technikai okok miatt szüntették be. A helyszín 1987 decemberében felkerült az UNESCO világörökségi listájára, és Kína egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetességévé vált. A 14 ezer négyzetméteres területen eddig nyolcezer harcos, 130 szekér összesen 520 lóval és további 150 ló szobra került elő az ott folyó ásatások során.
A szobordarabokat összeillesztő szakértők szerint az alkotások egyes részei eredetileg kék színűek, míg a többi vörös volt, amit tűz, azaz gyújtogatás okozott. Ez Sen szerint azt jelenti, hogy a terrakotta szobrokat először összetörték, majd az egyes darabokat felgyújtották. Nem ez volt azonban az egyetlen kár az agyaghadseregben: az eredeti fegyvereket, így a lándzsákat, a kardokat és az íjakat ellopták. „A lázadó Hsziang volt az, aki rendelkezett akkorra hatalommal, s neki voltak olyan ambíciói, hogy lerombolja a hadsereget” – vélekedett a kutató. Sen arra alapozza kijelentését, hogy Hsziang gyűlölte a császárt, ezért erős késztetést érzett arra, hogy lerombolja síremlékének spirituális védelmezőit.

Az 1974-ben a csak a véletlennek köszönhetően felfedezett császári agyaghadsereg feltárásának harmadik, 2009-ben kezdődött fázisa jelenleg is tart; eddig három temetkezési gödröt tártak fel. Legutóbb arról számolt be a kínai média, hogy kínai régészek a Hsziani (Xian) agyaghadsereghez tartozó újabb 310 leletet tártak fel: több mint 100 katonát, lovakat, két szekeret, fegyvereket, dobokat és egy pajzsot is találtak.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap