A német csapatok bevonulnak a Be-Ne-Lux államokba

2004. május 21. 03:10

A német csapatoknak a semleges Belgiumba, Luxemburgba és Hollandiába való bevonulásával kezdetét veszi a nyugati német támadás, amely Adolf Hitlert hat hét leforgása alatt „Nyugat-Európa urává” teszi. Hitler már 1939 végén, még mielőtt Varsó elesett volna, hozzáfogott a nyugati hadjárat előkészítéséhez. Október 6-i rendelkezésében részletes utasításokat ad főparancsnokainak a nyugati hadműveletek végrehajtására. Október végére a szárazföldi hadvezetőség főparancsnoksága kidolgozta a Hitler által elrendelt támadás terveit. Eszerint a német hadseregnek három olyan országba kell bevonulnia, amelynek semlegességét Hitler előzőleg szavatolta. A támadást november 12-ére tervezték, de elhalasztották. 1940. május 10-én reggel 5 óra 25 perckor a német csapatok előzetes hadüzenet nélkül betörtek Belgiumba és Hollandiába. Luxemburgban egy csendőr figyelmeztette a német páncélos ék első katonáját a határsértésre, erre foglyul ejtették. Belgiumban és Hollandiában már az éjjel ejtőernyősöket dobtak le. A hollandiai harcok során Rotterdam bombázása megindította a polgári lakosság elleni légiháborút. Május 14-én tárgyalást kezdtek a körülzárt Rotterdam megadásáról. A belga hadsereg segítséget kapott a brit és a francia hadosztályoktól, amelyek azonnal bevonultak, amikor jelentést kaptak a németek támadásáról. A németek gyors előretörése a La Manche-csatornához azonban elszigetelte a francia hadsereg zömét az északon, Dunkerque körül állomásozó egységektől. A brit expedíciós hadsereg parancsot kapott a visszavonulásra, s hogy Dunkerque-ben készüljön fel a behajózásra, mely igen nehéz katonai akció volt. A semleges államok kapitulációjával és a dunkerque-i katlan bevételével véget ért a nyugati támadás első szakasza. Június 5-én a francia hátország elleni előrenyomulással megkezdődött a világháború második szakasza. A német csapatok átlépték a Somme-ot, s a Maginot-vonal mögött előretörtek a svájci határig. Június 14-én megszállják Párizst. Június 22-én a franciák Compiègne-ben aláírják a fegyverszüneti egyezményt a Német Birodalommal. Az Atlanti-óceáni partokat és a Genf-Tours-vonalat a német csapatok szállják meg, melynek költségeit Franciaország köteles fedezni.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”