Újabb vita a jeruzsálemi feltárások miatt

Jeruzsálem óvárosi része alatt több száz szakember kúszik az alagutakon, középkori boltozott kamrákon és római kori kanálisokon keresztül. Az utcaszintről már jól látható, hogy egy földalatti város képe bontakozik ki Jeruzsálem alatt. Az Óváros alatti régészeti ásatás igen érzékeny téma: Izrael számára a csatornák a zsidó gyökerek mélységének bizonyítéka, s ez tette az alagút-rendszert az ország egyik fő turistaattrakciójává. A főleg zsidó és keresztény látogatók száma az utóbbi években látványosan emelkedett, s 2010-ben már egy millióan keresték fel az alagutakat.

Sok palesztin azonban elutasítja Izrael szuverenitását a város felett, s nem kevesen vannak, akik attól félnek, hogy elveszíthetik Jeruzsálem egy részét. Néhány kritikus ráadásul azt állítja, hogy ezzel a szakemberek túl nagy hangsúlyt fektetnek a zsidó történelem kutatására. Két hónap múlva megnyílik a legújabb földalatti járat, így már több mint másfél kilométeres szakaszon lehet közlekedni a föld alatt. A muszlim negyed alatt többszintű, utakból és kamrákból álló útvesztő van; a munkások már megtisztították ezeket a kőtörmeléktől, s acéltámasszal erősítették meg a hétszáz éves boltíveket.

Az óváros déli része alatt idén egy új átjárót nyitnak meg: ezt a csatornát használták azok a zsidó férfiak és nők, akik i. sz. 70-ben, a jeruzsálemi templom lerombolásakor próbáltak elmenekülni; innen már csak egy rövid séta, s máris a Nyugati Fal (Siratófal) alagútnál vagyunk. Az Izraeli Régiségek Hivatalának vezetője szerint a következő nagy projekt a Siratófalnál levő imatér alatti római kori utcák egyikének feltárása lesz.

Az ásatások és a turisták özöne újra lángra lobbantotta az izraeli zsidók és a palesztin muszlimok közötti ellenségeskedést, mivel a muzulmánok minden egyes, az Óváros – s különösen az Al-Aksza mecset – körüli kormányzati lépést gyanúsan szemlélnek. A zsidók számára a Templom-hegy különös jelentőséggel bír, mivel itt állt két lerombolt templomuk is, míg a muzulmánoknak Mekka és Medina után az Al-Aksza mecset jelenti az iszlám vallás harmadik legfontosabb szent helyét.

A muzulmán félelmek többször is erőszakba csaptak át: 1996-ban a Siratófal és a Via Dolorosa közötti Hasmoneus-alagút megnyitása újabb diplomáciai bonyodalmakat és felkeléseket váltott ki. A palesztinok azt gondolták, hogy Izrael megkísérli lerombolni a mecseteket, a félelmük azonban végül nem igazolódott be, az utóbbi évek munkálatai pedig jórészt incidens nélkül zajlottak. Az izraeli biztosítékok ellenére a palesztinok továbbra is úgy tartják, hogy az ásatások fizikailag ássák alá a mecsetek és muzulmán szent helyek stabilitását.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
• Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína