Vulkánkitörés és a francia forradalom
2010. április 19. 09:02 The Guardian, BBC News
Az izlandi vulkánkitörés kapcsán a szakértők felidézték, hogy volt már hasonló eset Európa történetében: 1783-ban nem csak Nagy-Britannia, hanem az északi félteke egyik legnagyobb környezeti és klimatikus katasztrófája következett be.
Korábban
A kétszáz évvel ezelőtti izlandi vulkánkitörésnek katasztrofális következményei voltak: mint a Timewatch, a BBC történelmi magazinműsorának egyik 2007-es adásban is bemutatták, az időjárási, mezőgazdasági és kereskedelemi károk az egész északi féltekét érintették, és áttételesen a francia forradalom kirobbanásában is közrejátszottak.
A kitörésre több hullámban, 1783. június 8. és 1784 februárja között került sor. A kiömlő láva és a felszabaduló gázok tönkretették Izland teljes mezőgazdaságát, és a sziget lakosságának legalább egynegyede halt meg az ezt követő éhínségben. A következmények nemcsak őket érintették: a légkörbe került hamu a mai Norvégia, Hollandia, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Nagy-Britannia területére, illetve Észak-Amerikába, de még Egyiptomba is eljutott.
A közlekedés is lehetetlenné vált: az északi kikötőkben álló hajók nem futhattak ki, míg Európa mezőgazdaságát a folyamatos kitörések miatt egy különösen meleg nyár sújtotta. Az ezt követő tél sem kegyelmezett: a rég nem látott hidegnek, majd az áradásokkal érkező tavasznak nagyon sok áldozata volt. Emellett a kitörésnek az ázsiai monszunidőszakra is hatása volt, és komoly éhínséget okozott Egyiptomban is.
A kortársak feljegyzései szerint az ég sosem tiszta, hanem állandóan ködös volt, és a napról szóló leírások szinte pontosan megegyeznek azokkal a fotókkal, amiket az elmúlt napokban készítettek.
Az érintett területek mezőgazdasága évekig nem tudott talpra állni, és a környezettörténészek szerint a kitörés miatti folyamatos éhínség lehetett a francia forradalom egyik közvetlen oka is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2020
- Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
- Hét halálos divattrend
- Galgamácsa királyi vadászkastélya
- Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
- Aki elhozta Párizst Budapestre
- A Mona Lisa titokzatos elrablása
- Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
- A darázsderék tündöklése és bukása
- Rubens fejedelmi falvédői
A történelem leghalálosabb vulkánkitörései
1815 - Tambora, Indonézia, 92 ezer halott, az esetet a nyár nélküli évként is emlegetik
1883 - Krakatoa, Indonézia, 36 ezer halott
1902 - Pelée-hegy, Martinique, 29 ezer halott
1985 - Nevado del Ruiz, Kolumbia, 23 ezer halott
79 - Pompeji, Olaszország, 25 ezer halott
1792 - Unzen-hegy, Japán, 15 ezer halott
1586 - Kelut-hegy, Indonézia, 10 ezer halott
1783 - Laki, Izland, 9350 halott
Emellett a kutatók lehetségesnek tartják, hogy a Toba-tó szupervulkánja 74 ezer évvel ezelőtt az emberi populáció legalább 99%-át kiirtotta, így a korábbi 60 millióból körülbelül 10 ezren maradtak életben. Az elmélet azonban még vitatott. Szintén ellentmondásosak az adatok az i.e. 1650-1550 közötti szantorini kitöréssel kapcsolatban.
- Különleges kéziratokkal, levelekkel, fotókkal is bővül a Nádas Péter-gyűjtemény 11:30
- Miről mesél egy 1200 éves edény? 10:56
- Tudta, hogy Jordániában is van Camino? 09:21
- Az eltűnt város nyomában: Riobamba titkai a föld alatt 08:17
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
