Globális lehűlést okozott az 1600-as vulkánkitörés
2008. április 29. 13:00
1600-ban a perui Huaynaputina vulkán kitörés globális következményekkel járt: világszerte lehűlést és korai fagyokat okozott - állítják a Kaliforniai Egyetem geológusai legújabb tanulmányukban.
Korábban
Az 1600. február 19-től március 15-ig tartó kitörések során hamu és izzó láva temetett be 10 falut a tűzhányó körül 65 km sugarú körön belül. Korabeli feljegyzések szerint az izzó kőzetanyagtól megfőttek a halak a folyóban, és a levegőben lebegő hamutól kilenc hónapra elsötétedett az ég. A vulkánkitörés szinte azonnal 1500 embert ölt meg, ám voltak olyan hosszútávú hatásai is, amelyek mibenlétét csak most kezdjük megértni. A fák évgyűrűinek vizsgálata (dendrokronológia) arra világított rá, hogy a kitörés során nagy mennyiségű kén juthatott az atmoszférába.
![]() |
A Huaynaputina tűzhányó Dél-Peruban |
Verosub, és hallgatója Jake Lippmann összehasonlította a 17. század fordulóján készített európai, kínai és japán feljegyzéseket, majd a vizsgálatba a spanyol és portugál dél-amerikai és fülöp-szigeteki gyarmatok feljegyzéseit is bevonták. A klimatikus, mezőgazdasági és társadalmi változások elemzésével nagyon sok, korábban ismeretlen részletre is fény derült.
A kitörés miatti lehűlés vezethetett Oroszországban az 1601-1603-as éhséghez is, amely a cár bukását okozta. A svájci, lett és észt feljegyzések 1600-1602-ből különösen hideg telekről számolnak be, 1601-ben Franciaországban is nagyon későn volt a szüret, és mind Németországban, mind a gyarmati függésben lévő Peruban összeomlott a szőlőtermesztés.
Verosub szerint a vulkánkitörésnek kétségtelenül rossz év lett az eredménye. A korábbi, hasonlóan globális katasztrófához vezető vulkánkitörésre 1452-53-ben került sor, majd 1815-ben az indonéziai Tambora vulkán kitörése nagyon jól dokumentálhatóan tette tönkre a globális mezőgazdasági rendszereket. Verosub szerint hasonló, globális klímakatasztrófák körülbelül 200 évente következhetnek be.
A kutatók a jezsuiták és a Ming-dinasztia iratainak vizsgálatával próbálják kiterjeszteni és pontosítani az eddigi eredményeket. Az eddigi vizsgálatokról az Eos című tudományos szaklap legutóbbi számában számoltak be.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Az alkukból nem kért, visszautasította a miniszterelnöki széket ifjabb Andrássy Gyula 11:50
- Negyvenezer fa pusztulását okozta, kis híján mégis feledésbe merült a tunguszkai esemény 08:50
- A fekete Buffalo-katonák, akik átkerekeztek a Vadnyugaton tegnap
- Valóban a nándorfehérvári győzelem hírét vitte a déli harangszó? tegnap
- Még a 20. században is felbukkantak elefántok a világ harcterein tegnap
- Tűpontosan ábrázolta és kíméletlen kritikával illette a magyar társadalmat Móricz Zsigmond tegnap
- Biciklivel akarta meghódítani az eget, és talán a csillagokig is eljutott Antoine de Saint-Exupéry tegnap
- Rózsaszín hóbortjával és meztelen mutatványaival tűnt ki Hollywoodban Jayne Mansfield tegnap