A vörösterror 133 napja

Globális lehűlést okozott az 1600-as vulkánkitörés

2008. április 29. 13:00

1600-ban a perui Huaynaputina vulkán kitörés globális következményekkel járt: világszerte lehűlést és korai fagyokat okozott - állítják a Kaliforniai Egyetem geológusai legújabb tanulmányukban.

Az 1600. február 19-től március 15-ig tartó kitörések során hamu és izzó láva temetett be 10 falut a tűzhányó körül 65 km sugarú körön belül. Korabeli feljegyzések szerint az izzó kőzetanyagtól megfőttek a halak a folyóban, és a levegőben lebegő hamutól kilenc hónapra elsötétedett az ég. A vulkánkitörés szinte azonnal 1500 embert ölt meg, ám voltak olyan hosszútávú hatásai is, amelyek mibenlétét csak most kezdjük megértni. A fák évgyűrűinek vizsgálata (dendrokronológia) arra világított rá, hogy a kitörés során nagy mennyiségű kén juthatott az atmoszférába.

A Huaynaputina tűzhányó Dél-Peruban

A kén aztán a levegőben található nedvességgel savas csapadékot hoz létre, a vele együtt levegőbe kerülő por kevesebb napfényt engedett az atmoszférába, és lehűtötte a Földet. Hatása azonban csak rövidtávú lehetett, és alig egy évig tarthatott. Ken Verosub, az egyetem geológia professzora szerint a kitörés következményeiről már korábban is tudtak, ám annak mezőgazdasági és társadalmi hatásait korábban még sosem vizsgálták részleteiben.

Verosub, és hallgatója Jake Lippmann összehasonlította a 17. század fordulóján készített európai, kínai és japán feljegyzéseket, majd a vizsgálatba a spanyol és portugál dél-amerikai és fülöp-szigeteki gyarmatok feljegyzéseit is bevonták. A klimatikus, mezőgazdasági és társadalmi változások elemzésével nagyon sok, korábban ismeretlen részletre is fény derült.

A kitörés miatti lehűlés vezethetett Oroszországban az 1601-1603-as éhséghez is, amely a cár bukását okozta. A svájci, lett és észt feljegyzések 1600-1602-ből különösen hideg telekről számolnak be, 1601-ben Franciaországban is nagyon későn volt a szüret, és mind Németországban, mind a gyarmati függésben lévő Peruban összeomlott a szőlőtermesztés.

Verosub szerint a vulkánkitörésnek kétségtelenül rossz év lett az eredménye. A korábbi, hasonlóan globális katasztrófához vezető vulkánkitörésre 1452-53-ben került sor, majd 1815-ben az indonéziai Tambora vulkán kitörése nagyon jól dokumentálhatóan tette tönkre a globális mezőgazdasági rendszereket. Verosub szerint hasonló, globális klímakatasztrófák körülbelül 200 évente következhetnek be.

A kutatók a jezsuiták és a Ming-dinasztia iratainak vizsgálatával próbálják kiterjeszteni és pontosítani az eddigi eredményeket. Az eddigi vizsgálatokról az Eos című tudományos szaklap legutóbbi számában számoltak be.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!