Romanov hercegek maradványait találták meg Szentpéterváron

Alekszandr Zakatrov, a Romanov-ház kancelláriájának vezetője az Interfax hírügynökségnek elmondta, nem kizárt, hogy a Romanov család tagjainak maradványait találták meg, erről azonban még korai beszélni. A cári család ragaszkodik ahhoz, hogy a maradványokat teljes körűen vizsgálják meg a család és az ortodox egyház bevonásával. "A genetikai vizsgálat nem elégséges, fel kell kutatni minden levéltárt és minden lehetséges tanút, s vizsgálatot a legnyíltabban kell lefolytatni, és fontos, hogy a szakértők ne akarjanak belőle politikai show-t csinálni" - mondta Zakatov.

Korábban a múzeum munkatársai jelentették be, hogy 16-17 ember maradványait találták meg, s egyes szakemberek szerint lehetséges, hogy Romanov hercegek maradványairól van szó, akiket a vörös terror idején, 1919-ben lőttek agyon. Mindeddig úgy tűnt, végleg feledésbe merült, hol temették el őket.

Julija Gyemigyenko, a Szentpétervéri történelmi múzeum tudományos igazgatóhelyettese újságírók előtt kijelentette: elég valószínűnek látszik, hogy a tömegsírba a vörös terror áldozatait temették, vélhetően télen, de haláluk feltételezett időpontja és minden egyéb adat is egyelőre csak találgatás, így még egyáltalán nem lehet arról beszélni, hogy a Romanov család tagjairól lenne szó.

Zakatov elmondta: a család azért ragaszkodik a nagyon körülményes és körültekintő vizsgálathoz, hogy nehogy ismét elkövessék a Jekatyerinburg mellett talált maradványok vizsgálatának hibáit, amelyek miatt a Romanov-ház és az ortodox egyház nem látja kellően bizonyítottnak, hogy abban az esetben a cári család tagjait találták meg.

Az ismeretek szerint 1918. július 16-ról 17-re virradó éjszaka a jekatyerinburgi Ipatyev-ház alagsorában gépfegyvertüzet zúdítottak II. Miklós cárra, feleségére, lányaikra - Anasztáziára, Tatyjanára és Olgára -, azok nevelőnőjére, a család orvosára, szakácsára és lakájára. A 9 elégetett és savval leöntött holttest maradványait 1991-ben találták meg. A cári család tagjait - többek között a Romanovokkal rokonságban álló Fülöp edinburghi herceg DNS-mintáinak segítségével - azonosították.

A cárt 1998-ban temették újra a szentpétervári Péter-Pál-erődben, a cári család tagjainak hagyományos temetkezési helyén, de a Romanov család és az ortodox egyház a mai napig nem tekinti kellően bizonyítottnak, hogy valóban a cár maradványait találták meg. Később, 2007-ben további maradványokat találtak, amelyeket immár még alaposabb genetikai vizsgálatnak vetnek alá a világ számos vezető tudományos intézetében.

Tavaly januárban zárult le a nyomozás, amely II. Miklós cár és családja halálának körülményeinek tisztázására indult. A Romanov-ház peres úton próbálja elérni, hogy II. Miklóst nyilvánítsák politikai üldözés áldozatának és rehabilitálják.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
• Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
• Létezett-e a középkorban „turkáló”?
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?