Egy amerikai újságírónő és a nép ellenségei

Kati Marton nem a manapság nagyon divatos önsajnálkozó memoárt írt. Érzelmeit visszafogva, körültekintő, szinte sebészi pontosságú látletet ad arról, milyen is az élet egy önkényuralmi államban, és milyen nehéz onnan megszökni. Kati Marton nem saját gyerekkori visszaemlékezéseit, hanem inkább kiemelkedő szüleinek közös életrajzát vetette papírra.

A családom útja Amerikába alcímű könyv szerzője 1949-ben született, élete első nyolc évét Rákosi Mátyás elnyomó kommunista rendszerében élte le. A New Yorkban élő zsurnaliszta szülei újságírók voltak; apja, Marton Endre az AP tudósítója volt, anyja, Ilona a rivális UPI számára írt anyagokat. Bátorságukért mindketten börtönnel fizettek - derül ki a 272 oldalas könyvből, amely a Simon & Schuster gondozásában látott napvilágot. A The Washington Post hangsúlyozza: Kati Marton világos, közérthető stílusban adja elő a bátorságról, szenvedésről, túlélésről és igazolásról szóló történetét, ami nem kis eredmény, tekintve, hogy nem az angol az anyanyelve.

Kati Marton évtizedekkel ezelőtt nem írhatta volna meg könyvét, mivel csak a közelmúltban olvashatta el a családjára vonatkozó titkosszolgálati aktákat Budapesten. Mint írja, elsősorban ezekre az iratokra támaszkodva tárta fel annak pontos részleteit, milyen megfigyelés alatt volt családja az egykori "terrorállamban" és hogyan börtönözték be szüleit.

Kutrucz Katalin, a Történeti Levéltár igazgatója - néhány éve, amikor Kati Marton először betekintést nyert az iratokba - a több száz oldalas Marton-aktát átadva elmondta neki: a család környezetében mindenki, olyanok is, akikben szülei megbíztak, jelentettek róluk. Kati Marton szülei különösen érdekelték az ÁVO-t, ugyanis Marton Endre és Ilona a budapesti újságíró körök befolyásos tagjai voltak, és szoros kapcsolatokat ápoltak az amerikai követség sok tagjával. A szülők gyerekeikkel 1957-ben végül az amerikai diplomáciai szolgálat segítségével menekültek el Magyarországról.

Az olvasók rendkívüli történetet kapnak kézbe Kati Marton tollából, aki mélyen tiszteli szüleit, de nem láttatja őket romantikus színben és nem is próbálja kimagyarázni, miért vállaltak kockázatot. Lehet, hogy sem apjának, sem anyjának nem lenne kedvére a könyv, mert nem szerették, ha titkaikat kibeszélték, az olvasónak azonban biztos tetszeni fog - írta a The Washington Post kritikusa.

Kati Marton az idei amerikai magyar kulturális évad védnöke, januárban New Yorkban a Magyar Kultúra Követe címet kapta meg Hiller István oktatási és kulturális minisztertől. Korábban olyan pletyka kelt szárnyra, hogy ő lesz az új budapesti amerikai nagykövet, ezt azonban cáfolta, mondván, hogy ő író, nem diplomata, és kinevezését férjének diplomáciai küldetése sem tenné lehetővé (férje, Richard Holbrooke az Egyesült Államok afganisztáni és pakisztáni különmegbízottja).

Kilenc magyar, aki világgá ment és megváltoztatta a világot címmel tavaly jelent meg könyve Magyarországon; kilenc olyan magyar zsidó személyiségről írt, akik a nácizmus elől menekültek külföldre, kiemelkedő tudósok, művészek lettek, és megváltoztatták az Egyesült Államok gondolkodását Magyarországról.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

erotika

• Korántsem voltak mentesek a pajzán hajlamoktól Amerika alapító atyái
• Ez volt a kis kék pirula középkori elődje
• „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben
• Így próbálták pótolni a megfogyatkozott férfierőt a középkorban
• Amerika alapító atyáinak túlfűtött magánélete
• Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben
• Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard
• Erotikus mitológiai ábrázolások harangozzák be a tavaszt a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán
• Csempészett pornó és topless strandok: egészséges erotika a szocializmusban